A kullancsok megszámlálhatatlan betegséget terjesztenek, a mi éghajlatunkon azonban szerencsére csak néhány kórokozót hordoznak ezek az apró termetű paraziták.

Kullancs által terjesztett és emberre is veszélyes betegséget Magyarországon lényegében csak kettőt ismerünk: a közismert vírusos agyvelőgyulladást – kullancs-enkefalitiszt - és az viszonylag újabban felfedezett, baktérium okozta Lyme kórt. Az előbbi betegség súlyosságával, míg az utóbbi gyakoriságával tűnik ki. Ezer kullancsból csak egyetlen fertőzött vírussal, de legalább száz baktériummal. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik  bakteriális fertőzést.

 

csak minden ezredik csípés okozhat vírusos,

de minden tizedik  bakteriális fertőzést

Csak a vírusos agyhártya-gyulladás ellen véd az oltás, a  Lyme kór kórokozóját pedig elpusztítja a megfelelő antibiotikum. A Lyme kór ellen még nem rendelkezünk oltóanyaggal. A fertőzött kullancsok néhány óra (4-8) után már megfertőzhetik áldozatukat. Míg a vírusos agyvelőgyulladás két-három hét alatt lezajlik, addig a Lyme-kór évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, ezalatt újabb meg újabb szervek bántalmát okozhatja.

A vírusfertőzés tünetei a csípéstől számított egy hónapon belül jelentkeznek, de a Lyme kór lappangási ideje hetek-hónapok, sőt néha több év lehet. Fontos különbség, hogy az agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással.

kullancstérképMi jellemző a kullancsok életterére, hogyan találják meg áldozatukat, hogyan terjed a fertőzés?  Az  erdőkben, ott is leginkább a bőséges aljnövényzettel borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a szárazság, valamint a száraz, hideg tél. Minél enyhébb, csapadékosabb telet tudhatunk magunk mögött, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A kullancsok alattomosan támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlenül történik. Ugyanis szúrás előtt a kullancs érzésteleníti a bőrt, még gyulladásgátlót is spriccel, nehogy a fájdalom vagy a viszketés elárulja. A csípés után, amennyiben az észrevétlen marad, megtapad áldozatán felkészülve a napokig tartó szívásra. A kullancsok esetében a fertőzés átvitelének leggyakoribb módja az, hogy a kullancsok nyálmirigyében tenyésző mikroba a kullancs  nyálzásával bejut az áldozatba.
Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyvelőgyulladást – kullancs-enkefalitiszt - közvetítő kullancsok, különösen a bükkös tölgyesekben gyakoriak. Típusos esetben a kullancs-enkefalitisz – agyvelőgyulladás két fázisban zajlik, s mivel mindkét fázist  hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó vírus az emberi szervezetbe jut és ott szaporodásnak indul, az átlagosan két hetes lappangási idő után közepesen magas láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet, amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire.