Felkészülés a szoptatásra
Lapos vagy befelé fordult mellbimbó esetén a terhesség utolsó harmadában melltartóban viselt bimbókiemelő segíthet a probléma megoldásában. A korábbi időkben oly sokszor alkalmazott emlőbimbó edzése nem javasolt. Nagyon fontos, hogy semmiféle korábbi kellemetlenség, fájdalom ne párosuljon a szoptatáshoz.
Az emlő ápolása a szoptatás alatt
Igen fontos, hogy az anya gondosan tisztán tartsa, ápolja mellét, amelyre komoly feladat vár az elkövetkező hónapokban. Először is vegyünk jó minőségű szoptató melltartót, amely alul jól támaszt, de jól tartja a mellet felül is. A lehajtható kosarú melltartó a mindennapokban igen praktikus viselet.. Előnye, hogy gyorsan, kényelmesen és higiénikus körülmények között szoptathatunk, de közben a mell nem marad tartás nélkül. Ha a melltartó nem lehajtható kosarú, akkor elől kapcsosat hordjunk. A melltartó vállpántja legyen széles, ne vágjon be. A felsőruházat legyen kényelmes, és praktikus, azaz könnyen hozzáférhessünk a mellhez.
A mellet és a mellbimbót minden szoptatás előtt mossuk meg. Erre a célra tiszta langyos víz elegendő tekintettel arra, hogy a bimbóudvar területén található mirigyek terméke védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben. Fertőtlenítő oldatok és szappan használata szárítja a bőrt, a bimbósérülés előfordulását fokozhatja. A lemosás után gondosan törüljük szárazra a mellet. Jó ha minél tovább hagyjuk mellbimbót fedetlenül levegőzni.
Amikor teljes erővel megindul a tejelválasztás, napközben többször is kicsoroghat a tej. A kiszivárgó tejet a melltartóba helyezhető betéttel foghatjuk fel. A betétet gyakran kell cserélni.
A szoptatás módja
Az anya helyezkedjen el kényelmesen. Tartsa a csecsemőt mellmagasságban, megfelelően alátámasztava, teljesen az anya hasa felé fordulva úgy, hogy füle, válla,csípője egy vonalban legyen. Lehet szoptatni fekve vagy ülve: bölcsőhelyzetben vagy hónaljalatti helyzetbe.
A csecsemő mellre helyezése
A csecsemő helyes mellre helyezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a csecsemő hatékonyan szopjon, és hogy bimbósérüléseket megelőzzük. A mell megtámasztásánál ügyelni kell arra, hogy az "C" alakban történjen, azaz a hüvelykujj a bimbóudvar felett, a többi ujj az emlő alatt legyen. (a korábban javasolt "ollótartás" helytelen) .A mell alatt lévő tenyerével és ujjával az anya emelje meg a mellét, így biztosítható, hogy a bimbóudvar alatti tejöblökből a tej szabadon kijusson.
Ha az újszülött elég éber és éhes, elegendő csak a bimbóval megérinteni a száját, máris működésbe lép a kereső reflex. Megérintve a gyermek alsó ajkát a mellbimbóval meg kell várni, míg az nagyra nyitja a száját, és ügyesen ráharap az emlőre. A csecsemő akkor tud hatékonyan szopni, ha a bimbó mögötti területből legalább 2,5 cm-t is a szájába veszi. Amikor ez sikerül, az anya húzódjon egészen közel, hogy a csecsemőnek ne kelljen erőlködnie. Szopáskor a csecsemő az emlőbimbó mögötti területre harap, száját tapadókorongként nyomja a bimbóudvarra, szopás közben nyelvével szájpadlásához préseli, szorítja a mellbimbót, és kipumpálja a tejet a tejöblökből. Helyes szopáskor a csecsemő ajkai kifordultak, nyelve félkörben simul a mellhez, az orrhegye és az álla érinti az emlőt. A csecsemő szopása és nyelése látható és hallható legalább 5-10 percen át.
A nem megfelelő módon történő szopáskor a tejöblök kívül maradnak a csecsemő szájából. Szája elzárhatja a tejcsatornák nyílásait, és csak kevés tej jön ki. Ezen kívül a csecsemő nyelve dörzsöli a mellbimbót, cumizik szopás helyett. Nemcsak a szopás mennyisége lesz elégtelen, hanem az emlőbimbó is kisebesedik.
