“… Tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk,...”   Róma 15,1

 

1146 Budapest, Bethesda utca 3. hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset_32x.png
+36-1-920-6000
bethesda@bethesda.hu

youtube-30.png facebook-30.png
 

Híreink arhív

Epi-tábor 2012. Modsós | Bethesda Gyermekkórház

10 éve minden szeptember első hetében táborozik együtt 20-28 epilepsziás fiatal, 8-10 segítő munkatárssal a Bethesda Gyermekkórházból, a mosdósi gyermekosztályokon.

Ebben az évben, mivel éppen a londoni paralimpia idején voltunk együtt, az olimpiáról, a sport jelentőségéről esett szó

 

a foglalkozásokon. A szokásos foci bajnokságon és a heti kétszeri fürdőzés vízi-tornáján túl az idén pingpong, csocsó és billiárd-bajnokságot is hirdettünk, s lehetett szkanderezésen indulni.

A lelki küzdelem, életünk nehézségei között a közeli és távoli céljaink megtalálásában segített Pál apostol, valamint a filippi börtönőr megtérésének története.

Ami mögöttem van, azt elfeledve, ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért, a Krisztus Jézusban.”

Biztonságot ad, hogy Jézussal együtt, az ő oldalán nem kell kimagasló teljesítményt nyújtanunk, elég neki átadni az életünket, ő a győztes a gonosz, a bűn, a halál felett. Mi ezért a győztes oldalán lehetünk. Tábori énekünk lett: Vezess, Jézusunk, véled indulunk.

 

Közben folytatódtak a korábbi években szövődött barátságok, épültek az újabb kapcsolatok, megvigasztalódtak a szomorúak és az aggodalmaskodók.

Neuwirth Magda főorvosnő, Kissné Rozi főnővér közreműködésével átállítgatta a szükséges gyógyszereket, éjszaka Hegedűs Zoli „nővér” állt helyt az osztályon ügyeletes nővérek mellett, hogy a rohamozós fiatalokat átsegítsék a görcsökön, és minden fiatal a lehető legjobban érezze magát.

 

Emlékezetes marad a sok éneklés Rideg Gyula gitárkíséretével, a vak Király Dani szintetizátorával emelt hangulatú csoportos együttlétek, esti lazítások, az olipmiai nemzeti zászlók festése, Kemény Gábor kaposvári fiatalember vicces monológja, Nagy Bandó András szövegeiből. (Gábor, a keresztfiam, akinek most jelent meg egy könyve a naptárakról, pedig 2 évesen még egy orvos sem gondolta, hogy valaha is tud járni, beszélni, önmagát ellátni.)

Ugyanígy felejthetetlen marad a lovaskocsis kirándulás a gyönyörű nyár végi délután a Vigadó hegyre, Gyurkovics professzor úr kedves meghívásának eleget téve, majd a csikó-simogatás egy közeli portán. S hálásak vagyunk Somogyi Gyuri bácsinak, aki Kaposszekcsőről jött közénk stoppal és autóbusszal citerázni, énekelni, szalmakötést tanítani, mert éjszaka a szélben eldőlt a kerékpárja, és a kutyája lerágta a nyerget a bicikliről, s majdnem elmaradt a vele való találkozás. De a csapatunk lelkes éneklése, tapsvihara őt is kárpótolta, hogy csak sötétedés után ért haza a nyulait megetetni.

Jól sikerül a szennai kirándulás, ahol két csoportban kézműveskedtünk, koronggal alakítva az agyagot, szebbnél szebb edények kerekedtek egy kis segítséggel, ill. nemezlabdák készültek, kedves és szakszerű irányítással, s közben vásárolhattunk a szatócsbolt egyedi termékeiből, megcsodálhattuk a fakazettás református templomot, a szép falusi portákat, bennük az állatokat.

Hogy bírta elviselni, hogy mégsem mehetett ki az olimpiára?, És amikor megtudta, hogy a következő olimpiára sem mehet, mert közben cukorbeteg lett? Hogyan tudta feldolgozni?

Aki cukorbeteg, szabad-e edzenie, ha magas a cukra? Hogy néz ki a kajak és milyen a kenu? Mikor kell elkezdeni edzeni, ha valaki versenyző akar lenni? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdések özönére válaszolt Faludy András kajakos, edző és tanár, aki a Mosdóson táborozó epilepsziás fiatalok közé jött el, hogy egy élő sportolóval találkozzanak, beszélgessenek.

Izgalmas készülődés előzte meg az elmaradhatatlan Ki mit tud-ot, ahol a 27 fiatalból 21-en szórakoztatták valamilyen produkcióval a táborozókat. A legszebb dalokat, és Király Dani paródiáját a tábor életéből be is mutattuk a záró délelőttön, a Kiss Ferenc Idősek Otthonában, mosolyt és könnyeket csalva a nénik arcára.

Számomra mélyen megható lett a péntek délelőtti Kiss Ferenc emlékkonferencia, ahol mindannyian jelen voltunk, meghallgatva Bölcskei püspök úr igehirdetését a 125. Zsoltárból: „Jeruzsálemet hegyek veszik körül, az Úr pedig átkarolja az ő népét.”

Az átölelés különös jelentősége: ahogy Jézus átölelt egy kisgyermeket- aki befogad egy ilyen gyermekeket, engem fogad be – nekünk szólt egészen. Hiszen ezt a befogadást gyakorolhatom, élhetjük évről évre ezekben az epi táborokban. S én is ilyen szeretetteljes öleléseket, teljes befogadást tapasztalok a fiataloktól. Mert bár értelmileg vagy mozgásban korlátozottak, de gazdagok szeretetben, és hálásan fogadják a feléjük irányuló figyelmes szeretetet. Segítő készséget bármelyik fiataltól lehetne tanulnunk.

Ezért különösen hálás vagyok, hogy ebben a közösségben kaptam meg az idei Makkai Sándor díjat, a kórházban végzett pedagógiai munkám elismeréseként.

A munkatársakkal úgy illeszkedünk egymáshoz, mint a keréken a küllők, vagy a láncon a láncszemek. Szavak nélkül is értjük egymást. Orvos, nővér, lelkész, lelkigondozó, pedagógus, titkárnő és adminisztrátor, asszisztens, mint egy nagy család apja-anyja, testvére -mindenki a maga helyén.

 

A reggeli munkatársi megbeszélések és áhitatok adták a lelki indítást naponként, az idén pszichiáter és pszichológus élettörténeteken keresztül elmélkedett Gyula az életszakaszokon, egy-egy bibliai idézettel kiegészítve, s ezzel elindította az eszmecserét. Esténként aztán hol vidám, hol mély beszélgetésbe merülve tárgyaltuk meg a napi tapasztalatokon túl az egészségügy és a világ ügyes-bajos dolgait.

 

Ez a szeptemberi hét – mélységekkel, nyomorúsággal, nehezekkel együtt – a testünk edzéséről szólt, mégis a lélek-emelésben segített. Az epilepsziás fiataloknak, a munkatársaknak, és mindazoknak, akikkel kapcsolatba kerültünk.

Köszönjük a Bethesda Kórház Alapítvány támogatását és külön is, hogy minden résztvevő "aranyéremmel" gazdagabban távozhatott.

Magai Margit

©2016 | 1146 Budapest, Bethesda utca 3. (Zugló) Tel.: +36-1-364-9020  | Design: Green-Graph