“… Tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk,...”   Róma 15,1

 

1146 Budapest, Bethesda utca 3. hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset_32x.png
+36-1-920-6000
bethesda@bethesda.hu

youtube-30.png facebook-30.png
 

Híreink arhív

Lelkigondozás az egészségügyben - Salzburg 2014. | Bethesda Gyermekkórház

Május 28-án kezdődött és négy napig tartott az Európai Kórházlelkészek és lelkigondozók hálózatának idei tanácskozása. Az egészségügyben megszokott konferenciákhoz képest üdítően más volt minden: kisebb létszám ergo családiasabb hangulat, teljes létszámos részvétel a programokon, jólelkű érdeklődés egymás iránt.A program nagy plénumos pontjain kiváló előadókat hallottunk arról, mit nevezünk emberies kórháznak, hogy a kórházi lelkigondozás az egészségügy lelke, és a kórházlelkészi szolgálat új formáiról.

 

Az előadások ihlete alapján kiscsoportban dolgoztunk a Nyilatkozaton (ld. csatolva). Ebben megfogalmazódik egy új feladat, a kutatás, ami sokunk számára nagy kihívásnak tűnik. Ez semmimást nem jelent, minthogy a modern egészségügyben nagyon fontossá vált a bizonyítékokon alapuló gyógyítás, és mi, akik az egészségügyben vállalunk szolgálatot, szintén osztozunk ebben a követelményben. Bár többen fázunk az ötlettől, hogy görbékkel és táblázatokkal bizonygassuk szerepünk fontosságát, valószínűleg nem fog ártani nekünk kicsit megfoghatóbb új módokon kiértékelni, mit is végzünk tulajdonképpen, mi az, amit mi hozzáteszünk a gyógyításhoz. Ugye, könnyen eszünkbe jut ennek legalább három nagy előnye?  A közös munka során hamar kiderült, hogy a különböző országokból érkezett lelkészek és lelkigondozók nagyon különböző szakmai közegekben végzik szolgálatukat. Ezek a különbségek aztán a nyilatkozat szövegezése körüli vitákat végig melegen tartották. Például az a tény, hogy a keleti blokk országaiban leginkább a más keresztény felekezetek, az ateizmus vagy a hittől távol állás adta sokszínűség a kihívás, addig Nyugat-Európában egy átlagos keresztény kórházlelkésznek ezek mellett tudnia kell egy csapatban dolgozni az imámmal, a rabbival, a hinduk és a buddhisták „papjaival”, sok esetben nemcsak a kórházban, hanem a nemzeti kórházlelkészi szervezetükben. Emiatt például holland vagy angol kollégáink a tanácskozásunk során azon fáradoztak, hogy a megfogalmazásaink egyaránt elfogadhatóak és iránymutatóak legyenek majd az ő otthon hagyott más vallású kollégáiknak is. Mivel például a magyar valóság nem ennyire sokszínű a mi szakterületünkön, számunkra sokszor frusztráló volt, hogy a „túl” keresztény megfogalmazásokat tudatosan törölnünk kellett a szövegből. Olyan témákban, amelyek mindannyiunk számára szentek és féltve őrzöttek, ez a feladat nem könnyű. A magyar igény az lett volna, hogy jól artikulált hitet tegyünk Krisztus mellett, aki bennünket a kórházlelkészi szolgáltra küldött, akit mi minden nap a betegágy mellett képviselünk. Nem volt könnyű belemenni a számunkra kicsit kilúgozott tolerancia-díjas kompromisszum-nyilatkozatba. Személyesen én a jövő fuvallatát éreztem ebben a problémában. Egyrészt észre kell vennünk, hogy kiszorulunk olyan területekről, amit eddig a mi asztaluknak gondoltunk – sokak számára ennek első jele volt, hogy az európai alkotmányból kihagyták a keresztény gyökerekre történő bármilyen utalást. Rajtunk műlik, ebben az új valóságban hogyan és hol keressük Isten üzenetét. Másrészt ugyanez a sótlanul pluralista valóság várhat a keleti régiókra is, Teremtőnk tudja, mikor. Nagy valószínűséggel a kereszténységre vár a feladat, hogy megtanítsa a világot a faji és vallási sokszínűséggel testvéri módon együtt élni (ki más tenné?) – ami valószínűleg velünk is meg fogja láttatni, mit jelent, hogy Isten mindenütt, valóban mindenütt, mindenben, mindenkiben él és működik. Isten nem(csak) keresztény és nem(csak) fehér, ahogy sokszor kényelmességünkben képzeljük. Semmi sem idegen számára, ami él. Mindent és mindenkit Ő hívott a létbe és Ő tart meg mindennap. Nem utasít el semmit abból, ami van. Az Ő titka a világ vallási sokszínűsége, és mi, keresztények a Szentírás alapján bátran hihetjük, hogy Krisztus az ajtó, minden üdvösség csakis rajta keresztül jut mindenkihez az Atyától. Mitől kellene tehát tartanunk?

 

-Szalma Anna-

©2016 | 1146 Budapest, Bethesda utca 3. (Zugló) Tel.: +36-1-364-9020  | Design: Green-Graph