“… Tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk,...”   Róma 15,1

 

1146 Budapest, Bethesda utca 3. hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset_32x.png
+36-1-920-6000
bethesda@bethesda.hu

youtube-30.png facebook-30.png
 

Híreink arhív

Logisztikai osztályos csapatépítés Igalon! | Bethesda Gyermekkórház

Szeptember 12-én reggel már izgatottan és jókedvűen vártuk a hétvégére tervezett kiruccanást, melyet sok-sok év után sikerült megszervezni és megvalósítani. Persze már az elindulás pillanatában érezhető volt, hogy EZ a hétvége nem sikerülhet rosszul. 2,5 óra késéssel, a telepakolt kisbuszba elhelyezkedve, mindenki helyeselve választ adva a „Mindenki bekötötte magát?” kérdésre, felmerült az újabb kérdés(!!!): „Hol a forgalmi?”

…persze azonnali nevetésben mindenki keresgélésbe kezdett. Kimerült, megbetegedett osztályvezetőnk ide-oda rohangálva nem találta a hiányzó okiratot. Végül: „Kit érdekel, majd eljutunk valahogy Igalra! Legfeljebb ha rendőr állít meg, a 6 hölgy közül valaki eljátssza a szülési fájdalmakat!” – persze ettől még jobb lett a hangulat! Hosszú utunkat nem övezte unalom, a hátsó sor fergeteges hangulata nem adott okot minderre.Gépjárművünk precíz szervizelése tökéletes volt, kivéve, amikor minden egyes vasúti átjárón, döcögős úton, autópálya pici úthibán áthaladva a rendszer letiltott! Persze a kód újabb és újabb és újabb és újabb stb. beírásával a gázkart megnyomni nem lehetett (bár azt már inkább nem kérdeztük, hogy a fék egyáltalán működik ilyenkor?), így a közutakon, főutakon, autópályán a sebességhatár betartásával ;-) az oldalajtót nyitottuk és becsuktuk…persze amíg a rendszer a továbbhaladást nem engedélyezte. (addig persze gurultunk vagy 100 km/h-val)Félúton megállva egy kis pihenőre, levegőzésre persze kinyitottuk az ajtókat és abban a pillanatban újabb öröm rázta fel a csoportot (!) megtaláltuk a forgalmit! Végül este 5 órára megérkeztünk! Mindenki elfoglalta szobácskáját és friss kávé elfogyasztása után leültünk vacsorázni. Közös beszélgetés, zenehallgatás után mindenki „Jó éjszakát!” kívánt és alukált!Másnap reggel a csoport már 6:30 környékén főzte az ébresztő eszpresszó kávét, majd készítette elő a reggelit. Végül 9:30 körül eldöntöttük, hogy a szép napsütéses időben elmegyünk fürdőzni, így mindenki összekapta magát és „lefutva” a dombról beugrottunk a strandra. Mindenki a meleg vizes medencét választotta kiindulásképpen, majd bő fél óra elteltével a büfében kötöttünk ki, ahol egy óra rövid beszélgetés után az élménymedencét próbáltuk ki. Persze úszómesterünk nem akart örvénybe keverni minket, így sajnos a 4-es gombot nem nyomta meg a falon. Ezután még megmártóztunk az udvaron lévő meleg vízben, de mivel sok-sok munkatárs farkaséhes lett, nem mertünk kockáztatni, így hazamentünk ebédelni.14:00-kor a sertéspörkölthöz frissen főzött tésztát és csemegeuborkát tálaltunk fel, majd frissen főzött kávéval öblögettük.Kicsi pihenő után elmentünk sétálni a faluban, így az ebéddel bevitt kalóriáinkat ledolgoztuk (ha már itthon nem lehetett.)Végül szívünk visszahúzott a strand felé és a bejáratnál leültünk fagylaltozni és beszélgetni. Hazaérve a nappaliban társalogtunk, majd a jókedvet tetőzve megnéztük az X-Faktort! Persze mindenki nagy érdeklődéssel, meglepődve nézte végig Horányi Júlia (jelbeszéddel előadott) előadását, majd könnyes szemmel picsogva zártuk Ricsi bácsi énekelését. (csak a gyerekek miatt!) Ez idő alatt főnökünket mindenféle házi praktikákkal gyógyítgattuk, kezdve a nagymama teájától, a meleg fürdőn át, a Zsuzsa házi pálinkájáig! ;-) (kihagyhatatlan!!!) Végül is bevállt! Az esti film alatt portás Zsuzsa már papír fecnikkel dobálgatta, a bögrével a kezében elaludt főnökurat!Másnap reggel 8:30-kor ébresztettek minden túlalvó cimborát…, hogy „Kelljél már! Menni kell a Kaktuszfarmra!” Végül a bőséges reggeli után, szemerkélő esőben elindultunk a semmiben…miután senki se tudta hova és merre kell menni. Kezdve persze azzal, hogy a busz beindítása „Kiürül a tank!” információval indult. Így első utunk Kaposvárra vezetett, ahol egy MOL benzinkutat kerestünk, de félve, nehogy lefulladjunk, a céltól 1 km-re tankoltunk egy kis benzinkúton. Ja! Bocs! Majdnem! Sofőrünk kiszállva a Tranzitból, körüljárta a járművet (persze, hogy felmérje a jól működő világítást, indexet, féklámpát, tolatólámpát) és megkérdezte: „Valaki tudja hol van a tanksapka?” – persze mindenki röhögés nélkül kibírta!!! Majd kiderült, hogy alapba rossz oldalra álltunk. Majd kis szegény emberek 5 liter benzint, vagy dízelt? „Ki tudja mit kell beletankolni?” – válasz: „Nézzük meg a forgalmit!” Így aztán logikusan gondolkodva, SOS tankoltunk és mosolyogva távoztunk! Persze 1 km-t haladva megtaláltuk a MOL benzinkutat is, így végül mindenki megnyugodott!Visszaérkezve a nyaralóba még ebédeltünk egy közös, jókedvű ebédet, majd feltakarítva a nyaralót, újra bepakoltunk a buszba. Persze mindenki először a forgalmit kereste meg! Majd energiával feltöltődve, boldogan énekelve a „Nem, nem, nem! Nem, nem, nem! Nem megyünk mi innen el!”  című dalocskát, elindultunk hazafelé! Útközben megállva az egyik pihenőnél az aznapi kirándulás élményétől pezsegve a sor végén álló magas fiú tépkedte a parkoló fenyőjének tüskéjét. Persze viselkedésre intettük: "Imike! Az nem mérgező kaktusz, amivel mindenkit bökdösöl? Végül este 5:30 körül megérkezve a szomorú, borongós, eső áztatta Budapestre, mindenki elbúcsúzott a boldog hétvégétől.Nagyon szépen Köszönjük ezt a boldog, élmény dús hétvégét! Reméljük nagyobb létszámmal jövőre megismételhető!Kovács Zsuzsanna (portaszolgálat)

©2016 | 1146 Budapest, Bethesda utca 3. (Zugló) Tel.: +36-1-364-9020  | Design: Green-Graph