Csendes-napok. Mi is az? Itt a Bethesdában huszonéves hagyománya van annak, hogy évente legalább egyszer a 400 akárhány fős közösségből kb. 40 önként jelentkezővel elvonulunk vidékre, lehetőleg Balatonfüredre a református egyház üdülőjébe és egy kicsit lelkizünk. Nem a köldökünket nézzük, hanem egy adott témát körüljárva megpróbálunk lelki erőt gyűjteni, de ismerkedünk, barátkozunk is, és rácsodálkozunk arra, amit nem tudtunk egymásról a napi forgatagban élve.

Idén a művészet és hivatás viszonya volt a fő téma. Előadónak igazán különleges embereket sikerült megnyerni. Rolkó Zoltán ezredes, helikopter pilóta afganisztáni élményei alapján mutatta meg, hogy hogyan küzd meg a katonaember önmagával, az elemekkel, a kiszolgáltatottsággal harci viszonyok között. Sallay András olimpiai ezüstérmes jégtáncos az élete videó felvételekkel gazdagon illusztrált elbeszélésével mutatta meg, hogy egy élsportoló páros (Regőczy Krisztina) hogyan nő fel a feladathoz, és hogyan lesz egy nemzet büszkesége, miközben belül magányos, kiszolgáltatott, elárult a politika, a szakma és a nemzetközi viszonyok között. Prof. dr. Banai János operafelvételeket hozott, és arról szólt, hogy a művészetek által megragadott professzionális ember, mondjuk orvos, ápoló milyen többlet erőkkel ruházódik fel hivatása gyakorlása közben. Dr. Bibó István kétszeres iskolaalapító, művészettörténész arról beszélt, hogy a pedagógia legnagyobb eseménye az, amit a pedagógus a személyiségével tesz a rábízottakkal. És az külön művészet, hogy egy igazgató milyen kompromisszumok árán tud összeszedni műhelyébe olyan pedagógusokat, akik képesek erre.

Lelki vezetőink Steinbach József püspök és Oláh Emil tábori lelkész voltak. A kezdő és a záró igehirdetés meghatározta együttlétünket. Steinbach püspök úr a 127. zsoltár alapján az áldás és az áldássá lét gondolatait vetette fel. Elevenen előadott hasonlata az íjászatról magával ragadta a hallgatókat. – Oláh Emil Lukács Evangéliumának 17. részéből vett idézet alapján az okos várakozásról beszélt.

És persze volt szabadidő, népi tánc, hajókázás a Tihanyi-öbölben, borkóstoló a Végh pincészetben, kiscsoportos beszélgetések és éjszakába nyúló nagy beszélgetések.

Jó nekünk, hogy ilyen programokon részt vehetünk, és jó nekünk hogy erre mind a mai napig nagy az igény. Akik hazajöttünk Balatonfüredről egy kicsit átértékeltük a saját hozzáállásunkat, helyzetünket életünkhöz és a hivatásunkhoz. Köszönet A Bethesda Kórház Alapítványnak a támogatásért.

-rgy-