EGÉSZSÉGÜGYI ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679. sz. Európai Parlament és a Tanács Rendelet (a továbbiakban: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.), valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről szóló 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) alapján a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, mint Adatkezelő az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó személyes adatok kezelése körében az alábbi szabályzatot fogadja el

1.) MEGFELELÉS AZ ADATKEZELÉSI KERETSZABÁLYZATNAK
Az Adatkezelő rögzíti, hogy a GDPR, illetve az Infotv.-ben megfogalmazott általános adatvédelmi elveket, szabályokat, jogokat és kötelezettségeket az Adatkezelési Keretszabályzatban rögzíti. Jelen Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat elválaszthatatlanul együtt értelmezendő az Adatkezelési Keretszabályzattal, annak kiegészítése. Amennyiben jelen Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Eü.Szab.) speciális rendelkezést nem tartalmaz, az Adatkezelési Keretszabályzatban (a továbbiakban: Keretszab.) rögzített általános szabályok az irányadók.

2.) AZ EÜ. SZAB HATÁLYA, AZ ÉRINTETTEK KÖRE
A Keretszab.-ban került rögzítésre.

3.) AZ ADATFELDOLGOZÓK MEGJELÖLÉSE
Az Adatkezelő tevékenysége során adatfeldolgozót vesz igénybe.
Az adatfeldolgozó megnevezése és elérhetősége:
Asseco Central Europe Magyarország Zrt.
Székhely: Budapest, Váci út 144-150, 1138
Telefon: (06 1) 354 1690

4.) Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre (a továbbiakban: EESZT) vonatkozó rendelkezések
Az EESZT állami központosított, elektronikus egészségügyi adatokat tároló és továbbító informatikai rendszer. Minden közfinanszírozott egészségügyi ellátást igénybe vevő személy egészségügyi adata 2017. november 1-től kezdve ebbe a központi adatbázisba kerül, ahol a halál után öt évig őrzik meg. Az adatok továbbítása és tárolása kötelező, minden rendelőintézet, háziorvos és kórház köteles ide adatokat továbbítani. Az Adatkezelő által használt medikai rendszer automatikusan továbbítja a központi információs rendszerbe a felvett személyes adatokat. Az Adatkezelő nem tudja befolyásolni az adattovábbítás menetét.
Az érintettek számára itt elérhető minden egészségügyi adatuk. Az EESZT lakossági portál használatához szükség van Elektronikus Ügyfélkapu azonosítóra és a jelszóra, továbbá a TAJ azonosítóra.
Gyermekek személyes adatait is meg lehet tekinteni az EESZT-ben az alábbi módokon:
– A törvényes képviselő Ügyfélkapu azonosítót igényel a gyermeknek,
– Új típusú személyi igazolvány igénylése a gyermekek számára (ilyenkor otthonról is megnyitható számukra az Ügyfélkapu)
Az EESZT-ről szóló hivatalos tájékoztató elérhető az EESZT Információs Portálon (https://e-egeszsegugy.gov.hu/).
Az Adatkezelő számára kötelezően közzéteendő „Tájékoztató a személyes adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben megvalósuló kezeléséről az egészségügyi intézményben történő ellátás során” tájékoztatás az Adatkezelő honlapján elérhető.
Az Adatkezelő által az EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférést az érintettek szabályozhatják oly módon, hogy meghatározhatják, hogy kezelőorvosok közül ki, mikor és milyen adatokhoz, dokumentumokhoz férhessen hozzá.
Az érintett által beállított hozzáférési szabályok nem érvényesek akkor, ha a kezelőorvos úgy dönt, hogy az adatokra sürgős szüksége van. Ilyen esetekben az orvos korlátlan elérést kap minden adathoz. A sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet melléklete tartalmazza.
Az érintettnek nincs lehetősége arra, hogy a vizsgálat alatt éljen az EESZT-ben az önrendelkezési jogaival, előzetesen kell önrendelkezési szándékait beállítania.
Nem érvényes az érintett által beállított hozzáférési korlátozás abban az esetben, ha valamilyen állami hatóság, szervezet (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, titkos szolgálat, kormányhivatal stb.) törvény alapján adatigénylést nyújt be az Adatkezelőhöz és az ÁEEK-hez (az EESZT rendszer üzemeltetőjéhez), vagy pedig valamilyen törvény kötelező adattovábbítást rendel el, amit az Adatkezelő és az ÁEEK köteles teljesíteni.
Az önrendelkezési jog során tett korlátozó intézkedésekből eredő hiányos, vagy téves egészségügyi ellátásért az Adatkezelő semmilyen formában nem felelős.

5.) AZ ADATKEZELÉS CÉLJA ÉS JOGALAPJA
Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.
Különleges szabályok:
• Az adatkezelés célja a GDPR 6. cikk (1) bek. c.) jogi kötelezettség teljesítése körében Eüak. 4 §-ában meghatározottak, többek között, de nem kizárólagosan az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése; az érintett egészségi állapotának nyomon követése, a népegészségügyi; közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele; a betegjogok érvényesítése; egészségügyi szakember-képzés, orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése, statisztikai vizsgálat, tudományos kutatás.
• Közfinanszírozott egészségügyi ellátás során a finanszírozásra, annak elszámolására irányadó jogszabályok alapján történik adatkezelés.
• Térítésköteles egészségügyi ellátás körébe tartozó adatkezelés során az adatkezelés jogalapja egyrészről a fentiekben meghatározott egészségügyi adatkezeléshez kapcsolódó jogi kötelezettség teljesítése, másrészről pedig az adó-, és számviteli jogszabályokban meghatározottak szerinti számla kiállítási, illetve bizonylatolási jogi kötelezettség teljesítése, illetve ezek elszámolására irányadó jogszabályok teljesítése.
• Az Adatkezelő által nyújtott szolgáltatással, tevékenységével, magatartásával kapcsolatos panasz kivizsgálása és dokumentálása során a személyes adatok kezelése az Eütv. 29 §-án alapul.
• Orvostudományi kutatás céljából történő személyes adatok kezelése a vonatkozó jogszabályokban, szabályokban, előírásokban, irányelvekben és szabványokban lefektetettek szerint történik, mint például a Nemzetközi Harmonizációs Konferencia Helyes Klinikai Gyakorlatának (“ICH GCP”) irányelveiben és szabványaiban, az Orvosok Világszövetsége Helsinki Nyilatkozatának “A humán vizsgálati alanyok bevonásával végzett orvostudományi kutatás etikai elveiben” (2013), a gyógyszerkészítmények klinikai vizsgálatával kapcsolatos valamennyi jogszabályban és iránymutatásban, valamint a gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályokban.
• Jogszabály alapján az adatkezelés közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból lehet még szükséges.
• Közegészségügyi, járványügyi esetekben, avagy sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot (Eütv. 3. § i., – j. pontok) esetén az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.
• Az egészségügyi szolgáltatás elvégzéshez kapcsolódó bármely polgári jogi – írásbeli, avagy szóbeli – megállapodás teljesítése során az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez nélkülözhetetlen.
• Az érintett kifejezett, és/vagy írásbeli hozzájárulására is történik adatkezelés, mint pl. a jogi kötelezettség teljesítése körét meghaladó személyazonosító és egészségügyi adatok kezelése; a gyors és hatékony kapcsolattartás érdekében értesítési, elérhetőségi adatok kezelése; kutatásban történő önkéntes részvétel során megadott adatok kezelése és azok esetleges álnevesítése.
• Összesített ágazati statisztikák, kimutatások, táblázatok, tanulmányok, leírások készítése, melyek célja az adatkezelő szolgáltató tevékenysége során a működéséhez kapcsolódó be-, lejelentések el(ő)készítése, továbbá a betegeket érintő rizikók és események meghatározása, analízise és kezelése eseteire az Adatkezelő jogos érdeke teremt jogalapot az adatkezelésre.

6.) A KEZELT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE
A GDPR és az Infotv. alapján személyes adat az érintettre vonatkozó bármely információ. Az érintett azon azonosított, vagy azonosítható természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon egy vagy több tényező alapján azonosítható.
Az egészségügyi szolgáltatás során a betegek jogosultak arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott akár rögzített, akár rögzítetlen egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
Az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától az egészségügyi dokumentáció.
Az egészségügyi dokumentáció kötelező tartalmát az Eütv. 136 – 137. §-a tartalmazza, az ezen körbe nem tartozó egyéb dokumentumok, mint pl. kapcsolattartási adatok, kérelmek, nyilatkozatok, is az egészségügyi dokumentáció részét képezik. Az egészségügyi dokumentáció része továbbá a betegellátó belső feljegyzése, emlékeztetője, jegyzőkönyve, mely a folyamatos betegellátás során a kezelésben részt vevő személyeket tájékoztatja, munkájukat segíti.
A kezelt személyes adatok körébe tartoznak azon nyilatkozatok, melyek közvetlenül, vagy közvetve az ellátáshoz kapcsolódnak. Pl: betegazonosító karszalag használathoz kapcsolódó nyilatkozat; hozzájárulás a képmás-, hangfelvétel készítéséhez.
Az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül nem kapcsolódóan, azonban az adatkezelővel fennálló jogi, illetve egyéb kapcsolat keretében személyes adatkezelés történhet: biztosítás, biztosító adatai, egészségpénztári adatok, bankszámlaszám, kapcsolattartási adatok tekintetében is.
A személyes adatok körébe tartozik továbbá a sejt, szövet, szerv, biológiai minta, képmás-, és hangfelvétel. A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

7.) HOZZÁJÁRULÁS FELTÉTELEI
Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.
Különleges szabályok: A tudományos kutatási célú személyesadat-kezelés esetében előfordulhat, hogy annak célját az adatgyűjtés időpontjában nem lehet teljes mértékben azonosítani. Így az Adatkezelőnek lehetővé kell tenni az érintettek számára, hogy a tudományos kutatás bizonyos területeire vonatkozóan adják a hozzájárulásukat az adatkezeléshez, betartva a tudományos kutatásokra vonatkozó, elismert etikai előírásokat.
Az érintettek számára biztosítani kell továbbá annak lehetőségét is, hogy – annyiban, ha a célok ezt lehetővé teszik – csak egyes kutatási területekre vagy a kutatási projekteknek csupán bizonyos részeire vonatkozóan adjanak hozzájárulást

8.) SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA
A személyes adatok uniós vagy a tagállami joggal –többek között, de nem kizárólagosan: az Eüak. 10. § – 11. §; 15.- 16/B. §; 19. – 19/A. §; 20. §, 22-26. §; Eütv. 38. § (2) l.) szerint – összhangban történő továbbításán túlmenően az Adatkezelő személyes adatot meghatározott harmadik személy, vagy nyilvánosság számára csak abban az esetben tesz hozzáférhetővé, ha ahhoz az érintett hozzájárult.
SZEMÉLYES ADATOK TOVÁBBÍTÁSA ELEKTRONIKUS E-MAIL CÍMRE AZ ÉRINTETT KÉRELMÉRE
Az Adatkezelő csak és kizárólag az érintett kérelmére, illetve hozzájárulásával továbbít személyes adatot elektronikus e-mail címre.
Személyes adatot tartalmazó dokumentumot csak és kizárólag a páciensnek és/vagy törvényes képviselőjének jogosult megküldeni az Adatkezelő. Törvényes képviselő: szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő, szülő felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, gyám, gondnok, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, dokumentum kérésre meghatalmazott személy. (pl.: ügyvéd)
A szülői felügyeleti jog fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi.
Az e-mailes leletküldés során továbbított dokumentum a személyes adatok különleges kategóriáinak körébe tartozó egészségügyi adatokat tartalmaz(hat). Az egészségügyi adatok kezelése, ennek körében történő továbbítása fokozott védelem alá esnek.
Az Adatkezelő saját ellenőrzött rendszerén történő adattovábbítása nem garantálja a védett egészségügyi tartalmak sérthetetlenségének a továbbítás egész folyamata során történő biztosítását.
Az érintett kérelmére történő e-mail továbbítás során az Adatkezelő nem vállal felelősséget az adattovábbítás során felmerülő bármely hibáért, vagy a csatolt dokumentum felhasználásából eredő
kárért, továbbá a saját számítástechnikai rendszerén kívül; illetve a dokumentum fogadásához és megnyitásához szükséges hardver-, szoftverkörnyezet és informatikai ismeret hiányáért sem.

9.) AZ ADATOK MEGŐRZÉSÉNEK IDŐTARTAMA
– Az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó személyes adatok: Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig; a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója vagy nyújtója a papíralapú vényeket, illetve elektronikus vény kiváltásakor a nyomtatott kiadási igazolást 5 évig őrzi meg. Az orvostudományos kutatás céljából történő személyes adatok kezelése a kutatásra vonatkozó megállapodás alapján történik, a megállapodás ezen rendelkezésének hiányában a személyes adatok megőrzése 25 év.
Az NMr. alapján az egészségügyi dokumentációnak az Eüak.-ban előírt határidőt követően történő megőrzésére abban az esetben van lehetőség, ha az az érintett egyéb, 30 évnél nem régebbi egészségügyi adatkezelésével kapcsolatba hozható, valamint a betegség természete, a kezelés jellege,az érintett személy, vagy általános tudomány- és kultúrtörténeti okok miatt annak tudományos jelentősége van.
– A jogi kötelezettség teljesítése, jogok érvényesítése, mint pl. a polgári jogi jogviszonyból fakadó jogosultságokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos adatok a jogi elévülés végéig kerülnek megőrzésre.
– Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 78. §-a szerint az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. (2) bekezdése szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
– A betegpanasszal, illetve annak kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig kell megőrizni.
– A fenti körbe nem tartozó adatkezelések során, mint pl. emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, vagyonvédelem céljából tett intézkedések; jogérvényesítés (pl. jogvita esetén bizonyítékként) érdekében; jógi személyt megillető személyiségi jogok védelmében, összesített statisztikák, kimutatások, táblázatok, tanulmányok, leírások készítése során az Adatkezelő külön szabályzatban, utasításban, eljárásrendben rendelkezik az adatkezelés időtartamáról, ennek hiányában addig kezeli az adatokat, amíg az adott cél elérése megvalósul.

10.) AZ ADATOK MEGŐRZÉSÉNEK HELYE
A személyes adatokat az Adatkezelő
– elektronikus formában a medikai rendszerben
– papír alapon: az érintett betegellátó osztályokon, az intézményi adminisztrátoroknál, illetve az irattárban
őrzi meg.

11.) ADATBIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK
a.) A személyes adatokhoz történő hozzáférés
Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – jogosult a betegellátó, az intézményvezető, valamint az adatvédelmi tisztviselő.
Betegellátó a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész. A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.
A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges az Eüak.-ban meghatározott célból.
Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.
b.) Az adatkezelési rendszer biztonsági előírásait az Adatkezelő adatbiztonságra vonatkozó szabályzata, iratkezelésre vonatkozó szabályzata, illetve eljárásrendjei tartalmazzák.

12.) AZ ADATOK GYŰJTÉSÉNEK FORRÁSA
Közvetlenül az érintettől, illetve külső szervektől, személyektől, amennyiben ezen szervek, személyek jogi érdeke az adatok kezelése, illetve továbbítása. Pl. betegellátást végző másik egészségügyi szolgáltató.

13.) AZ ÉRINTETTEK JOGAI ÉS A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJA
Az általános elvek és szabályok az Keretszab.-ban kerültek rögzítésre.
AZ ÉRINTETTI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
Az egészségügyi dokumentációba betekinthet és másolatot igényelhet
a.) Cselekvőképes nagykorú beteg.
b.) 16 életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú (ún. érett kiskorú) beteg.
c.) Cselekvőképtelen kiskorú beteg esetén törvényes képviselője (szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő, szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, gyám). A szülői felügyeleti jog fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi. Gyám esetén a törvényes képviselet igazolása a gyámságot kirendelő határozat számának megadásával történik.
d.) Cselekvőképtelen nagykorú beteg esetén törvényes képviselője (gondnok). A törvényes képviselet igazolása a gondnokságot kirendelő határozat számának megadásával történik.
e.) A nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a törvényes képviselő által meghatalmazott szerv/személy. Meghatalmazásként csak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozat fogadható el.
f.) A nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül a hozzátartozó (házastárs, élettárs, felmenő-lemenő rokon, testvér) egészségügyi indok esetén, kizárólag a szükséges adatok tekintetében
• a hozzátartozó, vagy leszármazói egészségét érintő ok miatt (pl. örökletes betegségek)
• a hozzátartozó egészségügyi ellátása miatt szükséges és az információkhoz máshogy nem lehet hozzájutni
A hozzátartozói minőség igazolása (pl.: ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott nyilatkozattal, apasági nyilatkozat stb.) történik. Az egészségügyi ok vonatkozásában a hozzátartozó (leszármazója) kezelőorvosának írásbeli indoklása szükséges.
g.) A nagykorú, az ún. érett kiskorú halálát követően
– a hozzátartozó (házastárs, élettárs, felmenő-lemenő rokon, testvér) egészségügyi indok esetén, kizárólag a szükséges adatok tekintetében
• a hozzátartozó, vagy leszármazói egészségét érintő ok miatt (pl. örökletes betegségek)
• a hozzátartozó egészségügyi ellátása miatt szükséges és az információkhoz máshogy nem lehet hozzájutni
továbbá a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok tekintetében.
A hozzátartozói minőség igazolása (pl.: ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott nyilatkozattal, apasági nyilatkozat stb.) történik. Az egészségügyi ok vonatkozásában a hozzátartozó (leszármazója) kezelőorvosának írásbeli indoklása szükséges.
– a törvényes képviselő, illetve örökös a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok tekintetében
A szülői felügyeleti jog fennállását ellenkező bizonyításig az adatkezelő vélelmezi. Gyám/gondnok esetén a törvényes képviselet igazolása a gyámságot/gondnokságot kirendelő határozat számának megadásával történik. Az örökösi jogállás a hagyatéki végzés számának megadásával, és/vagy ügyvéddel/közjegyzővel ellenjegyzett, vagy 2 tanúval aláíratott nyilatkozattal történik.
h.) Hivatalos szervek hivatalos eljárásuk körében nagykorú, az ún. érett kiskorú beteg, illetve a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül is hozzáférhetnek a személyes adatokhoz.
Az igénylés menete a bethesda.hu weboldalon található „EGÉSZSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓ KIKÉRŐ LAP”-on történik.

14.) GYERMEKEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
A gyermek hozzájárulására vonatkozó általános feltételeket a Keretszab. rögzíti.
A 16. életévét betöltött kiskorú személy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit az Eütv. 13. § alapján tájékoztatni kell, ugyanezen feltételekkel az Eütv. 16. § (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve az Eütv. 13. § szerinti tájékoztatásból.
A gyermek törvényes képviselője köteles a betegellátó felhívására a gyermek egészségügyi és személyazonosító adatait átadni, ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség.
Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.
A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint pedig: egyéb jelzés hiányában is súlyos veszélyeztető oknak minősül, ha a gyermeket gondozó szülő, más törvényes képviselő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel, ilyenkor is kötelező gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni.
A fenti körben jelzett adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
Jelen Egészségügyi Adatkezelési Szabályzat hatályos a https://www.bethesda.hu/ weboldalon történő közzétételétől.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support