Kötőhártya-gyulladás és az „árpa”

Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

A kötőhártya-gyulladás – vagy más néven conjunctivitis – mind felnőtt, mind pedig gyermekkorban az egyik leggyakoribb szembetegség, mely a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása.

A kiváltó okok között leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint allergiás reakció szerepelhet. A gyulladás kialakulásának hátterében újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is állhat. A gyulladás során a kötőhártya erei kitágulnak, ezért a szem fehérje pirossá válik.

Melyek a betegség tünetei?

  • A kötőhártya-gyulladás az egyik vagy mindkét szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés.
  • Vírusos eredetű (pl. adenovírusok) fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű (pl. Staphylococccus aureus, Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae) gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti.
  • Amennyiben a gyulladás kialakulásában valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással. Kötőhártya-gyulladást okozhatnak szexuálisan terjedő betegségek kórokozói is, pl. Chlamydia, Gonorrhea. Amennyiben idegentest vagy valamilyen kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor azonban genny nem képződik. Az idősebb korosztályban leginkább a szem szárazságából adódó kötőhártya-gyulladás fordul elő, ez általában hosszabb ideig fennálló, akár a látásélességet is veszélyeztető állapot is lehet.

Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást?

  • Bakteriális fertőzés esetén olyan szemcseppet javaslunk, mely antibiotikum tartalmú. Ennek segítségével a tünetek néhány napon belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik.
  • A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett – hideg vizes borogatás, esetleg műkönny használat – különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul. A bakteriális felülfertőződés megakadályozásának céljából enyhe antibakteriális szemcsepp alkalmazható. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, akkor a legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Érdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor tiszta vízzel kiöblíteni, így az allergéneket könnyen el lehet távolítani a szemből és annak környezetéből. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni. Ha idegentest okozza a kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Amennyiben valamilyen kémiai anyag került a szembe, akkor a beteg mindenképp forduljon orvoshoz és vigye magával a vegyszert vagy annak összetételét igazoló címkét. Az időskori conjunctivitis kezelésénél a szem műkönnyel történő nedvesítése általában megoldja a tüneteket.

Hogyan lehet megelőzni a betegség terjedését?

  • A bakteriális, illetve virális eredetű kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, cseppfertőzéssel illetve személyes kontaktussal terjed, ezért nagyon fontos kiemelni, hogy az ebben szenvedő gyermekek közösségbe nem mehetnek.
  • A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással és a szemek érintésének elkerülésével előzhető meg. A törölköző és párnahuzat gyakori cseréje szintén hasznos lehet, továbbá lényeges, hogy a beteg a fertőzés ideje alatt a szem környékén kozmetikumokat ne használjon.

Mi az árpa?

  • A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát (hordeolumot) okoz, míg a szemhéj külső részén található Zeiss-és Moll-mirigyek viszonylag ritkábban létrejövő gyulladása a külső árpát okozza.
  • Hogyan alakul ki a szemhéjon az árpa és mik a tünetei?
  • A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel, vagy a túlzott smink használat.
  • Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel.

Hogyan kell kezelni a szemárpát?

  • Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata naponta több alkalommal, általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum tartalmú kenőcsös párakötés alkalmazható. A beolvadt terület kifakadhat magától, amennyiben viszont ez nem történik meg, műtéti megoldás javasolt, melynek során a szemhéjat érzéstelenítik és a göb felett pár milliméteres metszést ejtenek.

Kiújulhat a szemárpa?

  • Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már egyszer volt árpája fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a szem és környékének higiéniájára. Többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség, immunhiányos állapot is állhat, ezért ilyenkor a betegség okát alaposabban ki kell vizsgálni.

 

Miben különbözik a jégárpa az egyszerű szemárpától?

  • A jégárpa (chalasion) a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos tüneteket ilyenkor nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz. Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, ezáltal a váladék kiürül. Ha mindez nem következik be műtét válhat szükségessé, melyet az előbb már említett módon végeznek el. Ha a jégárpa többször is visszatér, akkor szövettani vizsgálat indokolt, mivel hasonló megjelenésű a Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is, mely bár lassan növekszik, viszont könnyen áttétet is adhat.

Szerző: Dr. Mánya Eszter

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support