A normál bélflóra
A gyomor és béltraktusban élő mikroorganizmusok komplex, sokszínű és dinamikusan változó közössége – az úgynevezett bélflóra – szervezetünkkel szoros egységet alkotva működik és fejti ki biológiai aktivitását, már a születés első pillanataiban megkezdődik a bélflóra kialakulásának bonyolult folyamata.
Szülés
Normál szülés esetén, a szülőcsatornán áthaladva az újszülött tápcsatornájába az anyai végbél- és hüvelyi flóra baktériumai jutnak be először, melyek igen intenzív anyagcserét folytatnak, megteremtve ezzel a megfelelő környezetet a kezdeti bélflórát alkotó bifidobaktériumok és laktobacillusok számára. A kialakuló flóra mennyiségi és minőségi összetételét az előtej -kolosztrum- immunológiai anyagai is kedvezően befolyásolják.
A bélflóra kialakulása
A bélflóra kialakulása kb. 2-4 hetet késik, és/vagy tökéletlenül zajlik a császármetszéssel született, a korai antibiotikum kezelésben részesülő, a nem anyatejjel táplált és a mesterségesen steril környezetben (inkubátor) tartott újszülötteknél.
Az egészségesen kialakult bélflóra számszerinti adatai is megdöbbentőek. (A következő számadatok felnőttre vonatkoznak). A normál bélflóra közösségét mintegy 400-500 faj alkotja, melynek egy része állandó, másrészük csak átmenetileg tartózkodik a bélben. A csíraszám a gyomortól a végbélig haladva egyre emelkedik. Ha tömegüket lemérnénk, kb. 1-1,5 kg-ot nyomna! Ez a baktérium tömeg az anyagcsere folyamatokban is jelentős aktivitást képvisel. Egyrészt serkentik a bélhámsejtek működését, olyan anyagokat termelnek, melyek másodlagos módon védelmi funkciót töltenek be. Részt vesznek a meg nem emésztett és az emészthetetlen szénhidrátok lebontásában. Segítik számos ásványi anyag felszívódását (kalcium, magnézium, vas), emellett vitaminokat is termelnek a szervezet számára (B-vitaminok, K-vitamin).
A flóra egyik legfontosabb élettani szerepe az emésztőtraktus védelme a kóros, káros bélbaktériumok megtelepedésével szemben. Ezt számos összehangolt mechanizmus biztosítja. A legegyszerűbb az, amikor a flóra baktériumai a bélhámsejtekhez tapadnak, és nem engedik a kóros baktériumok megtelepedését. A normál bélflóra egyes tagjai a kóros bélbaktériumok növekedésének direkt gátlására is képesek.
Bélflóra
A Laktobacillusok pl. baktériumölő anyagokat termelnek. A Bifidobaktériumok és a Laktobacillusok által termelt savanyító hatású vegyületek gátolják a kóros – patogén – bélbaktériumok szaporodását. Az ép bélnyálkahártya számos toxin, allergén bejutását, felszívódását akadályozza meg.
Természetesen az ép nyálkahártya szerepet játszik az egyes kórokozók (pl.: Salmonella) behatolása elleni védelemben is. Az ép bélflóra a bélmozgásokra is pozitív, szabályozó hatást gyakorol. Pusztulásakor a bél mozgásai lassulnak, és rendezetlenebbé válnak. A bélbaktériumok és az immunrendszer folyamatos és kölcsönös kommunikációja egész életünkön át megmarad. Az egészséges bélflóra nagyban függ a táplálkozástól is.
A szopós csecsemőnek „bifiduszos” bélflórája van. A tápszeres, majd vegyes táplálkozású csecsemők, gyermekek bélflórája egyre jobban hasonlít a felnőtt kor bélflórájához. Ezt a mindennapokban is érzékeljük. A szopós csecsemő széklete aranysárga, kenőcsös állagú, savanykás szagú. A tápszeres csecsemők széklete barnás, bűzösebb.
Amennyiben valamilyen betegség miatt antibiotikus kezelés szükséges, a normál bélflóra is kiirtódhat, megváltozik a széklet színe, állaga, szaga, gyakran lép fel hasmenés. Ilyen esetekben a kóros bélbaktériumok is könnyebben megtelepedhetnek. Ezért fontos, hogy antibiotikus kezelést csak indokolt esetben, bakteriális fertőzés esetén alkalmazzunk. A gennyes középfülgyulladás esetén az antibiotikum adása indokolt. A bélflóra megváltozása jelentősége miatt a normál bélflóra helyreállítása az utóbbi időben fontos szerepet kapott. A gyógyszertárakban számos ilyen készítmény kapható. A megfelelő táplálkozás is segítségre lehet (bifidusz baktériummal dúsított joghurtok, kefírek)
Szerző: Dr. Szabolcs Andrea