A vakbélgyulladás “mumusa”

A köznapi nyelven vakbélgyulladásként ismert betegség –bár kezelése rutinműtétnek tűnhet–, felismerésének nehézsége miatt mégis az aggódó szülők réme. A heveny féregnyúlvány-gyulladás ugyanis sürgős sebészeti beavatkozást igénylő kórkép, amely megfelelő, időben elvégzett beavatkozás nélkül napjainkban is súlyos szövődményeket okozhat. Ezért fontos a tüneteket időben észlelni és orvoshoz fordulni.

Mi okozza?

A féregnyúlvány-gyulladás kialakulásának pontos oka ismeretlen, de szerepet játszik az üreg – lumen – elzáródása (székletrög, elmeszesedett idegentest, mint például egy gyümölcsmag, vagy a féregnyúlványba került bélféreg). A falában elhelyezkedő, felső légúti, illetve a bél vírusos megbetegedése során megvastagodó, nagy mennyiségű nyirokszövet is okozhatja az elzáródást. A bél ürege elzáródik, a benne termelődő nyák miatt falában feszülés alakul ki, a jelenlévő baktériumok gennyes gyulladást indítanak el.

Mi a féregnyúlvány?

A féregnyúlvány, egy a vastagbél kezdeti szakaszából, a vakbélből kiinduló, 1-2 cm átmérőjű 6–10 cm hosszúságú, vakon végződő féreg-szerű képlet.

Falában nagy mennyiségű nyiroktüsző helyezkedik el, melyek mennyisége a tinédzser korban a legnagyobb, ez valamilyen immunológiai szerepre utal, de igazi funkciója ismeretlen. Az esetek nagyobb részében a has jobb alsó felében helyezkedik el, de előfordulhat, hogy a bélrendszer normál fejlődése során bekövetkező forgásba hiba csúszik, ezért változatos lokalizációban helyezkedhet el, megnehezítve a kórkép felismerését.

A szerv nyirokelvezetése a gyulladás és a falfeszülés miatt romlik, vizenyő alakul ki, a féregnyúlvány nyálkahártyáján fekélyek alakulnak ki. Keringése fokozatosan romlik, a megbetegedést követő 48-72 órán belül falában elhalás, majd nyílás – perforáció – alakul ki, és a korábban csak a féregnyúlványt érintő gennyes gyulladás, a környező szervekre, majd az egész hasüregre ráterjed. A hasüregben tályog alakulhat ki, mely sebészi beavatkozás, antibiotikus kezelés nélkül súlyos, akár életet veszélyeztető következményekkel járhat.

Nem könnyű a diagnózis

A heveny féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa egyszerű, és egyben bonyolult is, hisz szinte valamennyi hasi kórkép utánozhatja, és maga is sokat utánozhat, ezért hasfájás esetén mindig gondolni kell rá. A klasszikus tünetek a gyomor, köldök területére lokalizálódó, bizonytalan hasi fájdalommal kezdődnek. Kezdetkor a magas láz ritka, hányás előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, fekve a jobb csípőizületet behajlítva tartja. A féregnyúlvány kilyukadását követően előrehaladott esetekben, előfordulhat magas, 39 oC- t meghaladó láz, hasmenés, bélelzáródás miatt kialakult hányás, mely a diagnózist megnehezíti.

Jellemző tünetek Ha a gyermeknél fokozatosan súlyosbodó jobb alhasi panaszokat, hányást, hányingert észlelünk, sápadt, elesett, diszkrét láza van, forduljunk minél előbb gyermeksebészhez!

Az időben operált heveny féregnyúlvány-, vakbélgyulladás, rutin műtétet követően, pár napos kórházi tartózkodás alatt, szövődménymentesen gyógyul.

A beteg vizsgálatakor általában jobb alhasi fájdalmat észlelhetünk, de ez a kezdeti szakban nem biztos, hogy ennyire körülhatárolt, ezért fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése. A laboratóriumi vizsgálatok emelkedett gyulladásos értékeket mutatnak.  Nagy segítség a hasi ultrahang vizsgálat, ahol a megvastagodott, vizenyős falú, gyulladt féregnyúlvány jól ábrázolódik a gyakorlott ultrahangos vizsgáló kezében. Egyéb képalkotó vizsgálatra – CT, MRI – csak nagyon bizonytalan, szövődménnyel járó esetekben lehet szükség.

Szükséges a műtét

A heveny féregnyúlvány-gyulladás egyetlen kezelési módja a gyulladt nyúlvány eltávolítása, a gyulladás súlyosságától függően antibiotikum adása. A műtét történhet hagyományos nyitott módon, illetve laparoscopos úton is. Kisgyermekkorban, 4 – 5 éves kor alatt, az anatómiai és a korosztállyal járó kommunikációs nehézségek miatt, még a gyermek ellátásra specializálódott szakemberek számára is nehéz a diagnózis, a folyamat gyorsabban halad előre, így a betegek 50-70%-a sajnos perforációval kerül műtétre. Előfordulhat, hogy a nehezen elkülöníthető gyulladt belek miatt csak antibiotikum terápiát követően, 8-12 héttel később lehet a féregnyúlványt eltávolítani. Szövődményes esetekben, ha hasüregi tályogot vagy a féregnyúlvány kilyukadását észleljük, szükség lehet, úgynevezett drain cső behelyezésére, mely a műtét után képződött genny levezetésére hivatott. Hála a fejlett diagnosztikus módszereknek, a betegek nagy része időben kerül műtétre, és pár nap kórházi tartózkodást, és 1-2 hetes otthoni lábadozást követően, maradandó tünetek nélkül térhet vissza korábbi aktív életébe. A modern antibiotikum terápiának, gondos műtéti technikáknak, szakszerű utógondozásnak köszönhetően a fejlett világban még a súlyos szövődményekkel járó esetekben is 1% alatti a végzetes kimenetel.

Az írás megjelent a Képmás Magazinban.

Szerző: Dr. Tóth Katalin

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support