Októberi nyár a Benczúr utcai fák alatt

Beszámoló a 2018-as Külhoni Gyermekpszichológusok Továbbképző konferenciájáról

A tavalyi továbbképzési program visszajelzésein fellelkesedve és a tapasztalatokat hasznosítva idén ősszel is megrendeztük a Határon túli Óvodafejlesztési program keretein belül a Kárpát-medencében dolgozó magyar gyermekpszichológusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok továbbképzését. Megtisztelő, hogy a képzés megszervezésére, megtartására, lebonyolítására ismét intézményünket kérte fel a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatta. Az idei képzésre nagyon sok új résztvevő érkezett, de a tavalyi hallgatók közül is szép számban képviseltették magukat ismét. Ezt figyelembe véve a szakmai programot ezért a tavalyi visszajelzéseknek megfelelően alakítottuk és egészítettük ki újabb témákkal. Nagy igény volt a résztvevők felől tavaly és idén is, hogy igyekezzünk minél gyakorlat centrikusabb módszereket bemutatni, kézzelfogható, általuk otthon minél könnyebben használható ismereteket, tudást közvetíteni konkrét eseteken, műhelyeken keresztül. Ennek megfelelően az előadások mellett a workshopok számát megnöveltük és határozottan a módszertani kérdésekre fókuszáltunk.

A hálózat építés, a külhoni és anyaországi szakemberek együtt gondolkodása, az egyes régiók ellátottságának kiegyenlítődése az egyik fontos célja ennek a rendezvénynek. Éppen ezért idén két erdélyi kollégát is felkértünk olyan előadások megtartására, melyek elsősorban a szakmai hálózatok kiépítésének lehetőségeiről, az ezzel kapcsolatos szervező munkáról, szakmapolitikai kérdésekről adtak sok-sok információt. Ezzel is az volt a célunk, hogy ne csak a Magyarország határain belül dolgozókkal alakuljanak ki a kapcsolatok, hanem a különböző országok magyar nyelvű szakemberei mind egy közös információs hálót kezdjenek el kiépíteni.  Kerekasztal beszélgetés keretében mi magunk is megosztottuk mindazon tapasztalatokat, korábbi sikeres és kevésbé sikeres próbálkozásokat, első lépések tapasztalatait, melyek végül is elvezettek a mostani komplex, alapvetően pszichoszomatikus szemléletű gyermekpszichiátriai-gyermekpszichológiai működési rendszerhez kórházunkban. Egységes volt a résztvevők álláspontja a tekintetben, hogy a legnagyobb segítség a határokon túli ellátás vonatkozásában a képzések rendszeressé tétele és a szupervízió kiépítése lenne.

Egy ilyen konferencia bár sok-sok munkával, előkészülettel és természetesen feszültséggel is jár, azért mindig egy nagyon jó dolog. Jó alkalom, lehetőség arra is, hogy mi magunk is jobban megismerjük egymást, legyen kicsit időnk arra, hogy egymás szűkebb szakterületéről is többet megtudjunk, netán személyesen meg is tapasztaljuk, hogy miképpen is dolgozik az illető, mit tud, hogyan csinálja. Fontosak azok a kötetlen együttlétek, beszélgetések is, melyekre a hétköznapok feszített munkatempójában sokkal kevesebb idő és lehetőség van, de amelyek nélkül sem szakmailag, sem emberileg nem tudnánk fejlődni és dolgozni. Hozzá járultak ehhez azok a szakmai, de mégis kicsit könnyedebb hangvételű programok is, amelyek a feltöltődést szolgálták és  új, esetleg még sokak számára kevésbé ismert módszerekbe engedtek bepillantást. A közönség nagy érdeklődését, lelkesedését talán az illusztrálja legjobban, hogy még az este fél 10-ig tartó műhelyeken is kitartottak.  Péntek délután pedig a záró előadáson, ahol az Érintések Improvizációs Színpad segítségével idéztük fel a három nap történéseit, villanásait, szinte teljes létszámmal jelen voltak mindannyian határainkon innen és túlról egyaránt. Azt gondolom, hogy minden szervező, résztvevő kollégám nevében elmondhatom, hogy nagyon köszönjük ezt a lehetőséget, ezt a rengeteg érzelmet, feltöltődést, élményt, amit mindannyiunknak adott ez a szakmai találkozó. Bízunk benne, hogy valóban tudjuk folytatni.

Dr. Hirsch Anikó

Adó 1% felajánlás
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support