Fütyigondok

Gyermekünk világra jött, hatalmas boldogság ez egy szülőnek, és ekkor még nem gondolunk arra, hogy majd később foglalkoznunk kell kisfiunk intim zónájával. 4-6 éves korban óvoda, majd az iskolaérettség elérésekor sem ezzel a témával foglalkozunk. De eljön az ideje, hogy a védőnő, a házi -, vagy éppen az iskolaorvos szól, üzen, hogy nincsen minden rendben. Mit tegyünk, ha sárgás elszíneződést látunk fiunk előbőre alatt, mit csináljunk, ha fáj és váladékozni kezd, ha nem húzható hátra, vagy nem egyenes sugárban vizel?

Nem is olyan könnyű ez a téma, mivel például a fitymaszűkület és a sejtes letapadás kezelésének idejére nézve nincs is egységes álláspont. Van, hogy inkább hagyománnyal, szokással, mintsem megalapozott ellátási stratégiával találkozunk. Jelen cikkünk nem szakmai irányelvként, inkább tájékoztatásul szolgáljon a leggyakoribb gyermekkori pénisszel kapcsolatos kérdésekben.

Fontos tudnunk, hogy fiúgyermekünk intim területei gondos odafigyelést, higiéniát, tisztántartást igényelnek, amit csecsemőkortól alapos mosdatással, 2-3 éves kortól óvatos hátrahúzással, mosdatással érhetünk el.

Fejlődési rendellenességek:
    1. A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése: (hypospadiasis és epispadiasis)

A húgycsőnyílás normális esetben a makk végén és annak közepén nyílik, így biztosítva a vizelet előre egyenes sugarát, a későbbi megtermékenyítő képességet és nem utolsó sorban a pénisz normál kinézetét. A nyílás azonban rendellenesen is elhelyezkedhet, lehet a makkon (nem a végén), a péniszen, a herezacskón vagy gáttájékon. Megítélésük, ellátásuk kihívást jelent még sokszor a gyermekurológiában jártas gyermeksebész számára is. Van, hogy csak az előbőr hátrahúzása után válik felismerhetővé. Legenyhébb formái az úgynevezett hasadt fitymabőr és a megnyúlt húgycsőnyílás.

    1. A péniszhiány, a „micropenis”, vagyis kisebb méretű pénisz és az abnormális formájú „pénisz” jelenléte utalhat genetikai betegségre, hormonális eltérésre, így kivizsgálását általában endokrinológus végzi. Péniszképzésre sebészi úton lehetőség van, de csak az arra specializálódott centrumban. A kisméretű pénisz hátterében a leggyakoribb ok a szeméremcsont felett elhelyezkedő nagy tömegű kötőszövet, zsír, például elhízásban. Esztétikai, pszichés szempontból igényelhet sebészeti teendőt.
    1. A kettős húgycsőnyílás előfordulása igen ritka, általában apró vaktasakként látható a makk végén, de vannak komplex formái is, melyek speciális ellátást igényelnek.
Átmeneti állapotok:
    1. Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület majdnem minden fiúcsecsemőnél előfordul, és teendőt nem igényel. A csecsemőnél normális, ha még nem húzható hátra az előbőre (=fityma), az az elkövetkező 1-3 évben fokozatosan feltágul, és egyre jobban hátrahúzhatóvá válik a sejtes letapadás oldódásával együtt.
    1. sejtes letapadás – (adhesio cellularis preputii) ismét csak normális élettani állapot, amikor is a fityma a makkra „rátapadt”, és arról az életkor előrehaladtával magától többé- kevésbé leválik.
    1. Smegmának nevezzük azt a sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladékot, mely a makk és fityma között képződik, a kettőt az életkor előre haladtával egymástól elválasztja. Pusztán a smegma jelenléte és láthatóvá válása teendőt nem igényel.

Azt javasoljuk, hogy az óvodáskor végére (5-6 év) az önálló tisztálkodás részeként a fityma hátra- és visszahúzhatóvá váljon! Nem szükséges az előbőr hátrahúzását siettetni vagy erőltetni. Van több európai ország, ahol 7, akár 14 éves korig normálisnak tartják a kisfokú szűkületet és a sejtes letapadást, és a folyamat megoldását teljesen a „természetre” hagyják. Ennek ellenére hazánkban 2-3 éves kortól javasolt az óvatos fitymatorna (hátra és visszahúzása) és körömvirág kenőcsös kezelése. Amennyiben ez nem oldódik (5 éves korra), érdemes szakembert  (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva szteroidos kenőcsöt ír fel, mely a szűkület oldását elősegíti. A sejtes letapadás oldásában is a rendszeres tornáztatás, később az erekció fog segíteni.

Kóros állapotok:
    1. Paraphimosis, azaz a hátrahúzva maradt fityma veszélyes kórkép, legsúlyosabb esetben a pénisz végének elhalásával járhat. Jellemző rá, hogy a hátrahúzva maradt előbőr ráfeszülve a makkra annak keringését akadályozva, duzzanat, vizenyő, fájdalom, vizelési képtelenség alakul ki. Általában enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésekor alakul ki, amikor elfelejtik a gyermek előbőrét hátrahúzás után visszahúzni. Ez sajnos a keletkező duzzanat miatt később már nem tehető meg, vagy nagyon nehéz. Mihamarabbi beavatkozást igénylő kórkép, ügyeletes ambulancián jelentkezzenek! Kezelése ellenére is sokszor másodlagos, konzervatív kezelésre nem reagáló fitymaszűkület alakul ki utána.
    1. Kóros, másodlagos, nem élettani fitymaszűkületről általában 3 éves kor felett akkor beszélünk, ha az élettani fitymaszűkület konzervatív kezelés ellenére sem oldódik, mértéke fokozódik, lehet, hogy korábbi gyulladásos folyamat miatt alakul ki, vagy a már korábban hátrahúzható előbőr hátrahúzhatósága egyre jobban akadályozott, és a gyűrűszerű szűkület szemmel jól láthatóvá válik. Gyakrabban fordul elő korai „erőltetett” hátrahúzások után. Jellemző, hogy az előbőr ugyan hátra nem húzható, de normális vastagságú és nem sebes. A kórkép elsősorban konzervatívan kezelendő szakember vezetésével, és általában a napról napra egyre nagyobb mértékű (0,2-0,5mm) fitymatorna (hátra és visszahúzogatás) + szteroidos kenőcsös kezelés a szűkületen eredményre vezet. A legtöbb esetben körülmetélésre nem lesz szükség.
    1. Úgynevezett lichenózis okozta másodlagos fitymaszűkületre jellemző, hogy míg a „b” pontban említett szűkületnél a fityma normál vastagságú, nem sebes, addig itt jelentősen megvastagodott, krónikus, nem gyógyuló sebekkel, fekélyekkel borított, sokszor porckemény, gyöngyház-fehéresen átalakult az előbőr. Ez az elváltozás a legtöbb esetben a körülmetélés egyértelmű indikációját képezi, esetleg jól reagálhat szteroid kenőcsös kezelésre.
    1. Pénisz előbőrének gyulladásáról – Balanitisről akkor beszélünk, ha a makk felületén gyulladás alakul ki, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, van, hogy vizeletvisszatartással jár. Háziorvosnál, gyermekorvosnál, gyermeksebészeten jelentkezzen! Az 1 hétig naponta 1-2 x végzett, fecskendőbe felszívott jódtartalmú fertőtlenítőszerrel (esetleg kamillateás oldattal) való fitymazsák öblítéssel otthon is megpróbálkozhatunk, (azaz a makk és fityma közötti tér alapos kimosása) hamar szünteti a panaszokat, orvosunk is nagy valószínűséggel ezt fogja javasolni. A külsőleg antibiotikumos kenőccsel való kezelés a gyulladás elhelyezkedése folytán nem túl hatásos. A fájdalom miatt szájon át adandó fájdalomcsillapítóra is szükség lehet.
    1. Pénisz sérülése megtörténhet sportolás, verekedés, baleset következtében. A kisebb felszínes sebeket, horzsolásokat, zúzódásokat és duzzanatokat otthon is kezelhetjük, de amennyiben nagy tátongó seb vagy kifejezett duzzanat és vizelési nehézség van, akkor akár katéter behelyezés is szükségessé válhat, ügyeletes ambulancián jelentkezzenek!

Rövid összefoglalásunk a teljesség igénye nélkül készült, de segíthet a felismert elváltozás otthoni kezelésében. Házi gyermekorvosa vagy gyermeksebészeti ambulanciánk készséggel fog válaszolni felmerülő kérdéseire.

Szerző: Dr. Kováts Dávid gyermeksebész

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support