Fütyigondok

Fütyigondok? Mit tegyünk fütyigyulladás esetén?  Egy gyermek világrajötte hatalmas boldogság a szülőknek, természetes, hogy ekkor még ekkor még nem az jár a fejünkben, hogy később majd foglalkoznunk kell kisfiunk intim zónájával. Olvassa el tanácsainkat!

Négy-hatéves korban, az óvoda- majd az iskolaérettség elérésekor sem kap központi szerepet a téma, előfordulhat azonban, hogy a védőnő, a házi- vagy éppen az iskolaorvos jelzi, hogy nincs minden rendben, esetleg mi magunk szembesülünk azzal, hogy valami probléma, gond adódott odalent.

Mi a teendő, ha fütyigondok adódnak?

Mit tegyünk, ha sárgás elszíneződést látunk fiunk előbőre alatt? Mit csináljunk, ha fáj és váladékozni kezd, ha nem húzható hátra, vagy a gyermek nem egyenes sugárban vizel? Hátra kell-e húzni egyáltalán húzni a kisfiúk fitymáját csecsemőkorban, vagy hagyjuk inkább békén?
Nem is olyan könnyű ez a téma, mivel például a fitymaszűkület és a sejtes letapadás kezelésének idejére nézve nincs egységes álláspont. Van, hogy a kérdés kapcsán inkább hagyománnyal, szokással, mintsem megalapozott ellátási stratégiával találkozunk. Jelen cikkünk sem szakmai irányelvként, inkább tájékoztatásul, “kisokosként” szolgál a leggyakoribb gyermekkori pénisszel kapcsolatos kérdésekben.

Fejlődési rendellenességek

A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése (hypospadiasis és epispadiasis)

A húgycsőnyílás normális esetben a makk végén, annak közepén nyílik, így biztosítva a vizelet előre egyenes sugarát, a későbbi megtermékenyítőképességet és nem utolsósorban a pénisz normál kinézetét. A nyílás azonban rendellenesen is elhelyezkedhet, lehet a makkon (nem a végén), a pénisz egyéb részein, súlyosabb formáiban pedig a herezacskón vagy gáttájékon. Ez a rendellenesség sokszor hímvessző görbületével is jár, ami problémát jelenthet a későbbi szexuális életben. A rendellenesség megállapítása kihívást jelent még sokszor a gyermekurológiában jártas gyermeksebész számára is: van, hogy csak az előbőr hátrahúzása után válik felismerhetővé. Legenyhébb formái az úgynevezett hasadt fitymabőr és a megnyúlt húgycsőnyílás. A hypospadiasis a fiúk egy százalékát érinti, sebészeti beavatkozással jól korrigálható. 

Péniszhiány (micropenis)

A péniszhiány jelenségét a szülők, laikusok leggyakrabban feltűnően kisebb méretű vagy abnormális formájú péniszként fogalmazzák meg. Az elváltozás utalhat genetikai betegségre, hormonális eltérésre, így kivizsgálását általában endokrinológus végzi. A kisméretű pénisz hátterében a leggyakoribb ok a szeméremcsont felett elhelyezkedő nagy tömegű kötőszövet, zsír (például elhízás esetén), emiatt tűnik optikailag kisebbnek a hímvessző. Esztétikai, pszichés szempontból igényelhet sebészeti teendőt. Péniszképzésre műtéti, sebészi úton az arra specializálódott centrumban van lehetőség.

Kettős húgycsőnyílás

Előfordulása igen ritka, általában apró vaktasakként látható a makk végén, de vannak komplex formái is, melyek speciális ellátást igényelnek.

Átmeneti állapotok

Élettani csecsemőkori fitymaszűkület

A fityma (előbőr) a hímvessző végén található bőrredő, ami a makkot és a húgycső nyílását védi. Fitymaszűkületről akkor beszélünk, ha a fityma túlér a makkon, a fitymagyűrűt pedig nem lehet hátrahúzni, mert szűkebb a makk átmérőjénél.
Az élettani csecsemőkori fitymaszűkület minden fiúcsecsemőnél előfordul. Az újszülötteknél, csecsemőnél tehát teljesen normális, ha még nem húzható hátra a fityma, az  elkövetkező 1-3 évben – mindenféle beavatkozás nélkül– fokozatosan fog feltágulni, és egyre jobban hátrahúzhatóvá válik a sejtes letapadás oldódásával együtt.
Élettani fitymaszűkület esetén a legfontosabb szabály, hogy ne nyúljunk a kisfiunk fitymájához, a jelenség egy állapot, mely nem igényel teendőt! Tilos az erőltetett hátrahúzás, mert többszörös berepedést okozhat a fitymán, ami heggel gyógyul és operálandó szűkületet okozhat.

Sejtes letapadás (adhesio cellularis preputii)

A fityma makktól történő elválása már a magzati kor végén elkezdődik, ám a folyamat sokszor még kisgyermekkorban sem fejeződik be. Szintén normális élettani állapot tehát, hogy a fityma egy finom hártyával rátapadt a makkra − gyakori, hogy a fitymán lévő nyílás alig látható , és arról fokozatosan, az életkor előrehaladtával magától leválik. A folyamat legkésőbb kamaszkorra lezárul. 

Smegma

A smegma (ejtsd: szmegma) leváló hámsejtekből és mirigyek által termelt váladékból álló sárga, fájdalmat nem okozó, nem bűzös élettani váladék, mely a makk és fityma között képződik. Amíg a fityma a makkhoz van tapadva, addig a smegma sem tud kiürülni. Pusztán a smegma jelenléte és láthatóvá válása nem igényel teendőt, az életkor előrehaladtával a fityma és a makk szétválása a jelenséget spontán megszünteti. 

Mikorra kell hátrahúzhatóvá válni a fitymának?

Több európai országban 7 vagy akár 14 éves korig is normálisnak tartják a kisfokú szűkületet és a sejtes letapadást, és a folyamat megoldását teljesen a „természetre” hagyják. Magyarországon azonban 2-3 éves kortól már javasoljuk az óvatos fitymatornát és körömvirág kenőcsös kezelését. Az előbőr hátrahúzását nem szükséges nagyon siettetni vagy erőltetni, a cél, hogy az óvodáskor végére (5-6 év) −az önálló tisztálkodás részeként− a fityma hátra- és visszahúzhatóvá váljon. 

Hogy kell végezni a fitymatornát?

A fitymatorna a fityma óvatos, finom átmozgatását, hátra-és visszahúzását jelenti, ami elősegíti elválást a makktól. A tornát 1-3 hónapon át, naponta akár többször is ajánlott végezni (pelenkázáskor és fürdetéskor). Az esti fürdéskor végzett fitymatorna előnye, hogy a meleg víz hatására a szövetek felpuhulnak, így a fityma könnyebben hátratolható. A fitymatornát a bőrpuhító, gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású körömvirág kenőcsös kezeléssel kiegészítve szintén elősegíthetjük a letapadás oldását. 

Mire ügyeljünk a fitymatorna során?

Nagyon fontos, hogy a fityma mozgatását csak addig a pontig végezzük, amíg a letapadás engedi (elképzelhető, hogy csak pár mm-t fog jelenteni), itt tartsuk meg egy kis időre (fél-egy perc). Ekkor óvatosan kenjük be a krémmel a makkot, majd ezt követően mindig finoman húzzuk vissza a helyére a fitymát, mert elszoríthatja a makk keringését.
Tilos a fityma erőltetett hátrahúzása, mert ez fájdalmas lehet a gyermeknek, berepedéseket, heggel gyógyuló sérüléseket és másodlagos fitymaszűkületet okozhatunk vele.

Mikor kell szakembert felkeresni a fitymaszűkülettel?

Amennyiben a fityma szűkülete akutan akadályozza a vizelést (fájdalmas, ballonszerűen feltágul), keressük fel az illetékes sebészeti ügyeletet! Ha a fitymaszűkület nem oldódik 5 éves korra, érdemes szakembert (háziorvos, gyermekgyógyász, urológus, gyermeksebész) felkeresni, aki tanáccsal ellátva helyileg alkalmazható szteroidos kenőcsöt (betametazon, triamcinolon, flutikazon) ír fel. A krémet kívülről kell vékonyan az előbőrbe masszírozni. A 6-8 hetes szteroidos kúra segíti a szűkület oldását.
A sejtes letapadás spontán oldásában a rendszeres tornáztatás, valamint az óvodáskorban jelentkező erekció fog segíteni. 

A kisfiúk intim higiéniájáról röviden

Kisbabánk fütyijének tisztítása optimális esetben minden pelenkacserekor megtörténik: nedves törlőkendővel vagy vizes vattával tisztítsuk meg az intim területeket a széklet-, vizelet- és krémmaradványoktól. Fürdéskor mossuk meg tiszta vízzel a fityma területét, de a bőrt csak gyengéden, erőltetés nélkül húzzuk fel, amíg a szövetek engedik!
Ahogy nő kisfiunk, a fütyitisztítás egyre egyszerűbbé válik. Mivel óvodáskorra már részlegesen oldódik a fityma letapadása, valamint a gyermek intellektusa is kellően fejlett, megtaníthatjuk neki az önálló tisztálkodást, így az intim higiénia fontosságát is.

A gyermek fürdéskor – ameddig a szövetek engedik – húzza vissza óvatosan a fitymát, és tisztítsa meg az alatta lévő területet. A szobatisztaság elérésekor szoktassuk rá arra is, hogy pisilés előtt is mosson kezet, és vizeletürítéskor húzza hátra a fitymát. Ha végzett, itassa fel a vizeletcseppeket és húzza vissza. Ezzel megelőzhető az újbóli visszatapadás és a fitymagyulladás, melyet a fityma alatt maradt baktériumok okoznak.
Bár az óvodás gyermek már önállóan végzi tisztálkodását, ebben az életkorban még fontos a rendszeres szülői ellenőrzés!

Kóros állapotok

Hátrahúzva maradt fityma (paraphimosis)

Veszélyes kórkép, mely legsúlyosabb esetben a pénisz végének elhalásával járhat. A hátrahúzva maradt előbőr a makkra ráfeszülve akadályozza annak keringését, melynek következményeként duzzanat, vizenyő, fájdalom, vizelési képtelenség alakul ki. Általában enyhe fokú fitymaszűkület otthoni kezelésekor alakul ki, amikor elfelejtik a gyermek előbőrét hátrahúzás után visszahúzni, ez a keletkező duzzanat miatt később már nem vagy csak nagyon nehezen tehető meg. A paraphimosis azonnali beavatkozást igényel, mihamarabb jelentkezzünk az illetékes sebészeti ügyeleten! Kezelése ellenére is sokszor másodlagos, konzervatív kezelésre nem reagáló fitymaszűkület alakul ki utána.

Kóros (másodlagos, nem élettani) fitymaszűkület

Amennyiben a az élettani fitymaszűkület 3 éves kor felett konzervatív kezelés ellenére nem oldódik, mértéke fokozódik, kóros fitymaszűkületről beszélünk. A jelenség gyakrabban fordul elő korai „erőltetett” hátrahúzások után, de kialakulhat korábbi gyulladásos folyamat miatt is. Jellemző, hogy a korábban hátrahúzható előbőr hátrahúzhatósága egyre jobban akadályozott, a gyűrűszerű szűkület jól láthatóvá válik. Fontos, hogy bár az előbőr ugyan nem húzható hátra, de normális vastagságú és nem sebes. 

Kóros fitymaszűkületre utaló jel a vékony sugárban, erőtlenül, akadozva, csepegve távozó vizelet, valamint a ballonszerűen felfújódó fitymazsák.

A kóros fitymaszűkület elsősorban szakember vezetésével történő konzervatív kezelést igényel. Ennek során napról napra egyre nagyobb mértékű (0,2-0,5mm) fitymatorna történik, ami a szteroidos kenőccsel történő kezeléssel kombinálva eredményesen szünteti meg a szűkületet, ezért legtöbb esetben körülmetélésre nincs szükség.

Lichenózis okozta másodlagos fitymaszűkület

Míg a korábban említett kóros élettani szűkületnél a fityma normál vastagságú és nem sebes, addig itt jelentősen megvastagodott, krónikus, nem gyógyuló sebekkel, fekélyekkel borított, sokszor porckemény, gyöngyház-fehéresen átalakult az előbőr. Az elváltozás legtöbb esetben körülmetéléssel kezelhető, esetleg jól reagálhat szteroidos kenőccsel történő kezelésre.

A pénisz előbőrének gyulladása (balanitis)

Balanitis során a makk felületén gyulladás alakul ki, mely fájdalommal, váladékozással, pirossággal, duzzanattal, illetve vizelet-visszatartással járhat. A vizelet a makk és a fityma közé préselődik. Szintén a makk gyulladásához vezethet, ha a smegma nehezen ürül és felgyűlik a fityma alatt. Amennyiben ezeket a tüneteket tapasztalja gyermekénél, háziorvosnál, gyermekorvosnál, vagy gyermeksebészeten jelentkezzen! 

Mivel orvosunk is nagy valószínűséggel ezt fogja javasolni, ezért érdemes a fitymazsák öblítésével próbálkozni, mely a makk és a fityma közötti tér alapos kimosását jelenti. Az öblítést steril fecskendőbe felszívott jódtartalmú fertőtlenítőszerrel (például higított Betadine-oldattal) vagy kamillateás oldattal végezhetünk el. A kezelést  −mely hamar megszünteti a panaszokat−,  egy héten keresztül naponta egy-kétszer végezzük el! Antibiotikumos kenőccsel való külső kezelés a gyulladás elhelyezkedése miatt nem túl hatásos. A fájdalom miatt szájon át adandó fájdalomcsillapítóra is szükség lehet.
Ha a gyulladás lezajlott, ismételt gyermeksebészeti vizsgálatra van szükség a szűkület mértékének megítélése miatt!

A pénisz sérülése

A pénisz megsérülhet többek között sportolás, verekedés, baleset miatt. A kisebb felszínes sebeket, horzsolásokat, zúzódásokat és duzzanatokat otthon is kezelhetjük. Amennyiben azonban nagy tátongó seb vagy kifejezett duzzanat és vizelési nehézség van, akkor jelentkezzenek az ügyeletes ambulancián, ekkor ugyanis akár katéter behelyezése is szükségessé válhat. 

Összefoglalás

Fontos tudnunk, hogy fiúgyermekünk intim területei gondos odafigyelést, higiéniát, tisztántartást igényelnek, amit csecsemőkortól alapos fürdetéssel, 2-3 éves kortól pedig  − amennyire a szövetek rugalmassága engedi − óvatos hátrahúzással és mosdatással érhetünk el. Időnként bontsuk ki a csecsemőt a pelenkából és ellenőrizzük, hogyan pisil! Akkor tekinthető normálisnak a vizelet ürítése, ha erőlködés nélkül, legalább gyufaszál vastagságú sugárban történik. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a vizelet nagyon vékony sugárban távozik vagy csepeg, illetve a fitymazsák ballonszerűen felfújódik, akkor kérjünk orvosi segítséget.

Szintén figyelmeztető jel, ha a makk gyulladt, piros és váladékozik, a jelenség orvosi beavatkozást igényel.  

Rövid összefoglalásunk a teljesség igénye nélkül készült, de segíthet a felismert elváltozás otthoni kezelésében. Amennyiben további kérdése merül fel, forduljon bátran házi gyermekorvosához vagy gyermeksebészeti ambulanciánkhoz!

Szerző: Dr. Kováts Dávid gyermeksebész

Adó 1% felajánlás
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support