A csecsemő táplálása

A csecsemő táplálása, újszülött baba etetése, a tápszer adagolás odafigyelést igényel. Mit tehetünk, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej, illetve ha a gyermek életkora miatt már kiegészítő táplálásra is szükség van? Útmutatónkban a tápszerek bemutatása mellett a pótlással és a kiegészítő táplálással kapcsolatos információkat is megosztunk. Olvassa el összefoglalónkat a csecsemőtápszerekről!

A pótlás és hozzátáplálás

Tápszeres dobozokon gyakran olvashatjuk, hogy “a csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, a legegészségesebb táplálási mód a szoptatás” – ezt mindenképp tartsuk szem előtt, amikor az alábbiakban leírtakat olvassuk.

Mivel etessük a csecsemőt, ha nincs vagy nem elegendő az anyatej?

Ha a szoptatás valamilyen akadályba vagy nehézségbe ütközik, ideális esetben az édesanya – vagy egy másik szoptatós anyuka- lefejt tejével történik a pótlás, ezek hiányában jöhet szóba tápszer. A pótlást ajánlott szoptatásbarát módszerekkel végezni, melyek csökkentik a pótlás következtében kialakuló cumizavar esélyét, valamint megelőzik, hogy idejekorán elmaradjon a szopizás.

Ha nem csak eseti pótlásról beszélünk, hanem átmeneti időszakra, de rendszeresen igényel pótlást a csecsemő, akkor ideális a szoptanít (avagy Mendela SNS eszköz) használata. A szoptanít módszer során a pótlást a baba szoptatás közben egy vékony szívószálon keresztül kapja, mely rendkívül előnyös, hiszen egyrészt a mellhez kapcsolja a jóllakottság élményét, másrészt fokozza az édesanya tejtermelését is.

Ha csak alkalmanként kell pótolni, akkor kanállal is etethetünk – célszerű elkeskenyedő végű típust használni, mert ezzel jobban adagolható a tej. 

Kis mennyiségű átmeneti pótláshoz ideális az ujjetető is, melynek célja, hogy a babát rávezesse a megfelelő szopási technikára. Ilyenkor etetés közben a csecsemő a szülő ujján vákuumot képez, ezáltal szívóerőt fejt ki, így a másik kézzel adagolható számára a száj sarkába illesztve a tej egy vékony szilikoncső vagy fecskendő segítségével. Az ujjetető használatához érdemes laktációs tanácsadó segítségét kérni!

Hagyományos (sterilizálható) üvegpohárból válasszunk lekerekítettet (kifelé hajló szélűt) vagy próbáljuk ki a hosszúkás csőrrel ellátott, szoptatásbarát svéd itatópoharat, mely- bár kisebb mennyiségű folyadék fér el benne- cumisüveg helyett is használható. 

A szoptatásbarát eszközöknek nagy előnye, hogy a cumival ellentétben nem zavarják össze a baba természetes szopási készségét, így később nem okoz gondot a kizárólagos szoptatáshoz való visszatérés.

A cumisüveg kiválasztása

Előfordulhat, hogy a szoptatás valamilyen oknál fogva lehetetlenné válik, vagy az édesanya úgy dönt, hogy cumisüvegből szeretné táplálni gyermekét. Fontos tudni, hogy a cumisüveggel való táplálással is megvalósulhat a szeretetteljes, válaszkész gondozás.

A cumisüveg és az etetőcumi kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy anatómiailag megfelelő kialakításúak legyenek a baba számára! Sokféle típus közül választhatunk: léteznek kifejezetten hasfájós babák számára kifejlesztett etetőcumik és cumisüvegek, valamint az anyamell bimbójához hasonlóan kialakított szívókák. Az extra puhaságú szilikoncumik a fiatalabb babáknak, a harapásálló etetőcumik a nagyobb babáknak ideálisak.
Ügyeljünk arra is, hogy a megfelelő méretet válasszuk az etetőcumiból, hiszen ez befolyásolja a táplálék kiáramlásának sebességét: míg újszülötteknél lassú folyású etetőcumira lesz szükség, ahogy nő a gyermek, közepes, majd gyors folyású cumira kell váltanunk.

A cumi kiválasztásakor is tartsuk szem előtt saját gyermekünk fejlődését, egyedi igényeit! 

Ha tápszerre van szükség

Anyatej hiányában a tápszerek biztosítják a folyékony, tejalapú táplálékot a kisbaba számára. A tápszerek általában por vagy granulátum formában kaphatók, de forgalomban vannak már folyékony, kész tápszerek is. 

A megszületést követő első hat hónapban az egészséges csecsemő tápanyag- és folyadékigényét is teljes mértékben kielégíti a kizárólagos szoptatás. 

A tápszeres etetés szabályai

Amennyiben nem elegendő az anyatej mennyisége, úgynevezett “anyatejpótló” tápszerre lesz szükség az első hat hónapban – ezek a különböző nevű készítmények “HA“, illetve “1“-es számmal jelzett típusai. A csecsemőtápszerek összetétele szigorúan szabályozott, az egyes csoportokon (pl. “1”-esek, vagy “HA”-k) belül a különböző gyártók készítményei között nincs jelentős különbség.

6 hónapos kor után következnek az ún. “követő” vagy “elválasztó” tápszerek (a “2“-es típusúak), melyeket a gyümölcsök, főzelékek mellé kiegészítésként adhatunk, ha már nincs, vagy nem elegendő az anyatej. Egyéves kor után javasolják az ún. junior italokat, amelyek a kisdedek igényeihez igazodva tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat.

A tápszerek elkészítése és adagolása

A tápszer elkészítése előtt mossunk kezet,  a fertőzés megelőzése érdekében valamennyi eszközt mosogassuk el, majd ezt követően sterilizáljuk is őket (forralással vagy sterilizáló berendezéssel).

Porkészítmények felhasználásakor pontosan tartsuk be a csomagoláson leírt utasításokat! A tápszer adagolását bemutató táblázat kötelezően feltüntetendő a tápszer csomagolásán, olvassuk el figyelmesen, hogy pontosan mennyi tápszer kell a babának. A tápszer elkészítéséhez használhatunk palackozott babavizet, mely felbontást követően azonnal felhasználható. Csapvíz használatánál mindig (kb. 5 percig) forralt, majd kb. 50 -ra lehűtött ivóvízben oldjuk fel az előírt, adagolókanállal pontosan kimért mennyiséget, majd testhőmérsékletre tovább hűtve adjuk a gyermeknek! 

Az elkészített tápszert 24 órán belül, hűtőben tartva még felhasználhatjuk. Ügyeljünk rá, hogy a tápszer ne szennyeződhessen, és olvassuk el a dobozán, hogy a felbontott készítményt meddig lehet felhasználni.

Ha a csecsemőt kizárólag tápszerrel tápláljuk, akkor a szoptatott csecsemőkhöz képest hamarabb, már 4-6 hónapos korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást is.

A kiegészítő táplálás

Az anyatej, illetve a tápszer mellé adott egyéb táplálékot nevezzük “kiegészítő”-nek: ide tartoznak például a gyümölcsök, főzelékek és a gabonafélék. 

Mikor válik szükségessé a kiegészítő táplálás?

Kizárólag szoptatott csecsemők esetében kb. hat hónapos kortól vezessük be a szoptatás mellé a kiegészítő táplálást, mivel ekkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a gyermek igényeit. Tápszeres gyermekek esetében a kiegészítő táplálás bevezetése már 4 hónapos kortól fokozatosan megkezdhető

Érdemes mindig a csecsemő fejlettségét, érettségét szem előtt tartani a hozzátáplálás megkezdésének időzítésekor. Érettségre utal, ha egy csecsemő már stabilan ültethető,  érdeklődik az ételek iránt, nyúl értük, szájához emel tárgyakat. Ebben segít, ha a csecsemő hozzátáplálásának bevezetése a családi közös étkezésekkel együtt történik, természetes folyamatként illesztve a család életébe. 

Hogyan vezessük be a szilárd táplálékokat a gyermek étrendjébe?

A jelenlegi táplálkozási ajánlás először a folyékony-pépes ételek bevezetését javasolja, majd következhetnek a darabos és szilárd ételek. A rágásra szoktatás általában 8–10 hónapos kor körül kezdődhet el. Nagyon fontos a csecsemő igényeit szem előtt tartani és sohasem erőltetni vagy tömni a gyermeket. Minden csecsemőnek egyéni elképzelése van a hozzátáplálásról, némelyikük a pépeset preferálja, vagy az összenyomott, de nem teljesen pépesített ételt, van, aki saját maga szeretné kezdetektől kóstolni a puha, de darabos, megragadható ételt. Érdemes rugalmasan és kreatívan együtt kialakítani a hozzátáplálás lépcsőfokait. 

A legfrissebb ajánlások megengedőek az ételek bevezetésének sorrendjével kapcsolatban, a legtöbb tápanyag – gyümölcsök, zöldségek, húsok, olajos magvak, tejtermékek is – fokozatosan bevezethetőek 6 hónapos kortól. Kivétel ez alól a tiszta tej, a méz és az aprómagvas gyümölcsök (eper, málna).

Új ízek bevezetése az étrendbe

Új ízek bevezetésekor mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően alapvető fontosságú a fokozatosság: egyenként, először csak kis mennyiséget adva vezessük be a gyermek étrendjébe az ismeretlen ízeket. Ha nem ízlik, ne erőltessük! A csecsemő elutasíthatja az új ízeket, előfordulhat, hogy csak több türelmes próbálkozás után fogadja el az újdonságot. Egy-egy új ízt ajánlott legalább 3 nap elteltével kínálni, ez kifejezetten fontos a potenciálisan allergizáló ételeknél (földimogyoró, csonthéjasok, szezámmag, mustármag, tehéntej, tojás, hal, tenger gyümölcsei, szója, búza, zeller, farkasbab), ahol nagy segítség lehet, ha a panaszt tudjuk adott étel bevezetéséhez kötni.

Első alkalommal célszerű a délelőtti vagy a déli szoptatás/tápszer előtt próbálkozni, kb. 1-2 kávéskanálnyi mennyiséggel. Igény szerinti táplálásnál nem ütemtervhez kötött, hanem egy természetesen zajló folyamat a szoptatások hozzátáplálással történő leváltása. Amíg a csecsemő csak jelentéktelen mennyiséget fogad el, inkább csak ismerkedik az ízekkel, addig bátran szopizhat igény szerint  a hozzátáplálás megkezdése előtt megszokott ritmus szerint. Ajánlott, hogy legutoljára a reggeli, majd az esti szoptatást/tápszert hagyjuk el.

Mit kapjon a gyermek?

Gyümölcsök

Az ízekkel való ismerkedéshez nagyon jó lehetőséget biztosítanak a gyümölcsök. A bevezetés sorrendje lehet egyéni, érdemes az adott idénynek megfelelő, friss, hazai gyümölcsöt feldolgozni. Bőséges választék áll rendelkezésünkre almával, őszibarackkal, sárgadinnyével, meggyel, cseresznyével, szilvával, körtével, banánnal és naranccsal. Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder). A gyümölcsöt ne édesítsük, különösen ne használjunk 1 éves kor alatt mézet!

Gabonafélék

A gabonaféléket hat hónapos kor alatt kerüljük, ezt követően szintén a fokozatosság szem előtt tartásával kínáljuk. Elsőként a zab, a rizs és a búza kerüljön be az étrendbe, majd 9-10 hónapos kortól megismertethetjük a babával a bulgurt, kuszkuszt, hajdinát is. A glutén bevezetése 6-12 hónapos kor között ajánlott, kezdetben szintén kis mennyiséggel. Ennél korábbi bevezetés nem javasolt, későbbi bevezetése kiterjedt vizsgálatok szerint nem csökkenti cöliákia kialakulásának esélyét.

Zöldségek

A főzelékek bevezetése kapcsán is sok választási lehetőség adott, érdemes itt is a frissen termő, hazai zöldségeket preferálni: répa, krumpli, sütőtök, cékla, édesburgonya, fehérrépa, spenót, brokkoli és számtalan más zöldség kóstolásra vár.  A bélgázosságot fokozó (puffasztó), “k” betűs zöldségek (karfiol, karalábé, káposzta) 8 hónapos kortól ajánlottak.  Érdemes megfigyelni a gyermek reakcióját, mert egészen egyéni, hogy melyik csecsemő mely ételeket emészti nehezen.A zöldségek elkészítésekor is törekedjünk arra, hogy egyszerű ízekkel ismerkedjen a csecsemő, sómentesség vagy egészen minimális só használata ajánlott csak.

A zöldségeket turmixolni, a héjasakat (pl. zöldborsó) pedig passzírozni ajánlott. Darabosan akkor adhatjuk, ha a gyermek már elég érett a biztonságos fogyasztásra, rágásra! Sűrítésnek használhatunk burgonyát, vagy később fokozatosan rizst, kukoricapelyhet is.

Fontos, hogy az alapanyagok ellenőrzött helyekről származzanak, lehetőség szerint próbálkozzunk vegyszermentes zöldség-gyümölcs beszerzésével! Törekedjünk arra, hogy a csecsemő ne kapjon tartósítószer-, mesterséges színezék-, vagy ízesítő tartalmú élelmiszert.

Húsfélék és tojás

A főzelékek komplettálása alatt a hússal, növényi olajakkal, majd tojással történő kiegészítést értjük. A húsok közül először a baromfi-, majd a sertéshús javasolt, 6 hónapos kortól pedig elkezdhetjük bevezetni a halat is a gyermek étrendjébe (pl. pisztráng, lazac, tőkehal). Csirkemáj legfeljebb heti 1 alkalommal szerepeljen az étrendben.

Alapvető fontosságú az alapos hőkezelés (főzés, sütés)! Figyeljünk arra, hogy csak friss és szálkátlan halak kerüljenek a baba tányérjára!

Bár a korábbi ajánlás az allergének – köztük a tojás – bevezetését is csak 12 hónapos kor után javasolták, az új szemlélet szerint fontos, hogy a gyermek szervezete időben találkozzék ezekkel. Így elkerülhető a táplálékallergia kialakulása. 

Tejtermékek

A savanyított tejtermékeket (túró, pasztörizált sajtok, joghurt, kefir, vaj) 6 hónapos kortól fokozatosan bevezethetjük az étrendbe. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.

Zsiradékok

A növényi olaj szintén hasznos kiegészítője a főzelékféléknek, kis mennyiségben (kb. 1 kávéskanál 1 deci főzelékhez) adhatjuk 7-8 hónapos kortól. A napraforgóolaj mellett használhatunk repce-, olíva- és lenmagolajat is.

Olajos magvak

Újdonság a korábbi táplálkozási ajánláshoz képest – a földimogyoró allergia elleni megelőzésként – a földimogyoró korai (1 éves kor előtti) bevezetése. A fulladás veszélye miatt azonban nem szabad egészben adni a gyermeknek, hanem pár szemet porítva, krémesítve/az ételébe keverve ajánlott kínálni.

Amennyiben a babánál súlyos ekcéma áll fenn, illetve tojásallergiás, akkor szakemberrel (allergológus, gasztroenterológus) kell egyeztetni a földimogyoró bevezetésével kapcsolatban.

Mennyit egyen a gyermek?

Egy újszülött naponta 8-10x szopizik, majd idővel az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Az élet első kb. 1-3 hónapjában a csecsemő testsúlya kb. 15 százalékának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta (tehát pl. egy 5 kg-os gyermek megközelítőleg 750 ml-t). Ez a mennyiség fokozatosan csökken, 6 hónapos korban kb. 120 ml/kg adagra. 

Törekedjünk arra, hogy a gyermek hat hónapos korát követően fokozatosan érje el a kb. napi fél liternyi tápszer/anyatej fogyasztását, a többi igényét a fent részletezett kiegészítő táplálásból fedezze! Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később 5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.

Mi a BLW?

A BLW (Baby-Led Weaning)  – avagy falatkás hozzátáplálás a válaszkész hozzátáplálás egyik irányzata, amelyben a baba határozza meg az étkezések mennyiségét és tempóját. A BLW-ben a baba egyből könnyen kézbe fogható puha falatkákat kap (ebből többfélét, hogy kedvére válogathasson), és a családdal együtt vesz részt az étkezésben. A BLW előnye, hogy pozitív viszonyt alakít ki az ételekkel, és a gyermek igényei irányítják. A módszerről egyelőre még kevés tapasztalat és adat áll rendelkezésre hazánkban.

Mire figyeljünk a baba kiegészítő táplálása során?

  • Minden étkezés előtt mossunk kezet, gondoskodjunk a szükséges eszközök (tányér, eszköz, pohár) tisztán tartásáról és higiénikus tárolásáról.
  • A félrenyelés megelőzésére fordítsunk kiemelt figyelmet: az étkezés mindig felnőtt ellenőrzése mellett történjen, akkor is, ha már a gyermek már önállóan eszik.
  • Ne adjunk számára kemény, kerek vagy félrenyelhető dolgokat! Almát és nyers répát csak reszelve kapjon!
  • Soha ne etessük gyermekeinket játék, futkározás közben, mindig ültessük asztalhoz! 
  • Kerüljük az étkezés vigasztalási eszközként, dicséretként vagy fegyelmezésként történő alkalmazását, ez a későbbiekben akár stresszevéshez és más evészavarhoz vezethet.

Mivel egyen a baba?

A kiegészítő táplálás bevezetésekor új eszközöket és ezek használatát is meg kell tanulnia kisbabánknak. Szükségünk lesz tapadós és peremes tányérokra, evőeszközökre, előkékre, illetve etetőszékre, ahol stabilan és biztonságosan ülhet a gyermek. A hozzátáplálás kezdetén elsősorban puhavégű műanyag vagy szilikon kiskanalakat érdemes beszerezni, amelyek gyengédek a baba ínyéhez, és jól illeszkednek a szájához. Nagy segítséget jelenthetnek a speciális bébiétel-adagoló etetőkanalak, amelyekkel kényelmesen, falatonként adagolhatjuk a bébiételt.  

Amikor gyermekünk már önállóan is kísérletezik az evéssel, célszerű elsőként babáknak tervezett ún. előkanalat adni számára, amely nem igényli még a hagyományos kanálfogást és csuklóforgatást.

Miből igyon a baba?

Nagyjából egy éves korra ajánlott megtanulni pohárból inni, addig használhatunk babák számára kifejlesztett itató- vagy csőröskulacsot, majd tanuló- vagy itatópoharat. A tanulópoharak kiváló átmenetet nyújtanak a poharas ivásig, hiszen általuk a gyermekek elsajátíthatják a helyes ajakzáródást és megfelelő nyelvhelyzetet. A babáknak való poharak biztonságos anyagokból készültek, csúszásmentesek és jól kézbefoghatóak.

Szerzők: Dr. Erdélyi FruzsinaDr. Kincses FlóraDr. Szomor Anna

Kapcsolódó tartalmak:

Adó 1% felajánlás
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support