Miért kell annyi oltással beoltatni a kicsiket?

Szerző: Bethesda Gyermekkórház

Miért kell annyi oltással beoltatni a kicsiket?

Dr. Schlick-Szabó Anna

 

 


Dr. Schlick-Szabó Anna

gyermekgyógyász

A védőoltások a modern orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak – olvashatjuk számtalan felületen. De miért vallják ezt a nézetet kutatók, orvosok és más egészségügyi dolgozók? Miért oltjuk „annyi minden” ellen a gyermekeket? Melyek a kötelező és szabadon választható vakcinák, és hogyan hatnak? Mit jelent a nyájimmunitás és a fészekimmunitás?Jelen írásomban ezekre a kérdésekre szeretnék magyarázatot adni.

Magyarországon a XX. század elején a csecsemőhalandóság 226 ezrelék volt [1], vagyis ezer élve született csecsemőből 226 halt meg, mielőtt betöltötte volna az első életévét. 1970- ben a csecsemőhalálozás „már csak” 36 ezrelék volt [2], napjainkban ugyanez a szám 4 ezrelék körül mozog [3]. A csecsemőhalálozás igen érzékenyen tükrözi az adott országban elérhető egészségügyi ellátás színvonalát. Mi lehet az oka ennek a javuló tendenciának? A koraszülöttek és újszülöttek ellátása, valamint a születés előtti diagnosztika kiválóan fejlődött. Az egyik legnagyobb változást mégis a csecsemőkori fertőző betegségek drasztikus csökkenése jelentette. Ebben nagy szerepe volt a csecsemőkori (majd gyermekkori) védőoltási endszernek, melyre országunkban méltán lehetünk büszkék.

1876 óta (a feketehimlő – variola vera – elleni oltás bevezetésével) egy folyamatosan alakuló és tökéletesedő rendszerben [4] gondoskodunk a gyermekek kötelező oltásaival a nyájimmunitás létrejöttéről és fennmaradásáról. A nyájimmunitás a lakosság 95% feletti átoltottsága esetén tartható fenn biztonsággal [5]. Azt jelenti, hogy az oltások által védett népességben a kórokozó nem tud tömeges terjedést, járványokat létre hozni. Ez az átoltottakon kívül azoknak is előnyös, akik egészségügyi állapotuk miatt nem részesülhetnek az adott betegség ellen védő vakcinában.

A különböző elven működő oltóanyagok végső közös hatása, hogy a szervezet immunreakcióval reagál a kórokozó egy részére vagy egészére, hiszen azt idegenként ismeri fel. Ezzel egy esetleges fertőzés esetén lépéselőnyben vagyunk a betegséggel szemben. Vagyis, ha a fertőzés létre is jön, sokkal enyhébb betegség lefolyásra számíthatunk, a szövődmények jó eséllyel nem alakulnak ki. Így az oltási rendszer társadalmi szintű hatása (nem pusztítanak járványok) mellett az egyén szintjén is érvényesül a vakcinák kedvező következménye.

Milyen elven működnek a vakcinák?

A gyermekkori kötelező és választható védőoltások három fő csoportba sorolhatók működési elvük alapján.Élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltások: melyek súlyos betegséget nem okoznak, de a gyengített kórokozó a kívánt immunválaszt kiváltja. Így működik a BCG (TBC – tüdőgümőkór – ellen), MMR (mumpsz, morbilli – kanyaró, rubeola – rózsahimlő ellen), bárányhimlő (varicella) és a rotavírus elleni oltás.
A kórokozó valamely alkotórészét (tehát nem a teljes vírust vagy baktériumot) magában foglaló oltások: az immunizálásra a kórokozó valamely immunválaszt kialakító komponensét alkalmazzák. Ez lehet például a baktérium vagy vírus burkának egy darabja, hordozófehérje, stb. Ezen az elven hat a DTPa (diftéria-torokgyík, tetanusz, pertussis-szamárköhögés elleni), dTap (diftéria és pertussis elleni), HiB (Haemophilus Influenzae B típusa elleni), PCV13 (Pneumococcus 13 különböző típusa elleni), Hepatitis B elleni (fertőző vírusos májgyulladás elleni), a HPV (Human Papillomavírus elleni),

Meningococcus C, B, ACWY szerotípusa elleni védőoltás. Elölt, inaktivált kórokozót egészben vagy hasítva felhasználó vakcinák: az elpusztított, nem életképes kórokozó immunreakciót okozó hatását használják ki ezekkel az oltásokkal. Pl.: IPV (a járványos gyermekbénulást okozó poliovírus elleni), influenza elleni, kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni), Hepatitis A vírus elleni vakcinák.

Melyek a kötelező és melyek a szabadon választható védőoltások [6]?

Kötelező védőoltások életkor szerint: zárójelben a készítmények gyári neveit láthatjuk.

  • szülészeti intézményben, maximum az első élethónapban: BCG
  • 2 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim) és PCV-13 (Prevenar)
  • 3 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim)
  • 4 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim) és PCV-13 (Prevenar)
  • 12 hónapos kor: PCV-13 (Prevenar)
  • 13 hónapos kor: (2018.07.31. után születettek) bárányhimlő ellen (Varivax vagy Varilrix)
  • 15 hónapos kor: MMR (Priorix)
  • 16 hónapos kor: (2018.07.31. után születettek) bárányhimlő ellen (Varivax vagy Varilrix)
  • 18 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim)
  • 6 éves kor: DTPa-IPV (Tetraxim)
  • 11 éves kor, 6. osztályos tanulók: MMR (Priorix) és dTap (Boostrix)
  • 12 éves kor, 7. osztályos tanuló: Hepatitis B elleni oltás (Engerix)

Választható védőoltások:

  • Meningococcus – agyhártyagyulladásACWY típusa ellen (Nimenrix) 6 hetes kortól adható
  • Meningococcus – agyhártyagyulladás – B típusa ellen (Bexsero) 2 hónapos kortól,
  • (Trumenba) 10 évesnél idősebbeknek
  • Meningococcus – agyhártyagyulladás – C típusa ellen (Menjugate) 2 hónapos kortól,
  • (Menveo) 2 éves kor felett
  • rotavírus elleni oltás (Rotarix) 6–24 hetes csecsemőknek,
  • (Rotateq) 6–32 hetes korú csecsemőknek
  • influenza elleni oltás (Vaxigrip tetra) 6 hónapos kortól,
  • (3Fluart) 3 éves kortól
  • kullancsencephalitis elleni oltás (FSME Junior) 1-15 éves korig,
  • Encepur) 2 éves kor alatt csak kezelőorvosi tanácsra adható
  • Hepatitis A – vírusos fertőző májgyulladás – elleni oltás (Havrix 720 Junior) 1–15 éves korig
  • HPV – Human papillomavírus – elleni oltás (Gardasil 9) 6,11,16,18-as HPV törzsek ellen 9 éves kortól adható
  • (Cervarix) 16 és 18-as HPV törzsek ellen 9 éves kortól adható

Mit tehetnek még a szülők gyermekvállalás előtt? Avagy a fészekimmunitásról röviden.

A fészekimmunizáció a köznyelvben kevésbé ismert fogalom. A fiatal még nem, vagy csak részben oltott csecsemőt védhetjük meg a lent részletezett kórokozóktól, ha a közvetlen családtagokat (különös tekintettel a bölcsődei vagy egészségügyi dolgozókra) ismételten beoltjuk szamárköhögés ellen. Felnőttkorra ugyanis a gyermekkorunkban szamárköhögés ellen kapott oltás hatékonysága jelentősen csökken.
Szezonálisan az influenza elleni oltás, valamint fogékonyság esetén a bárányhimlő elleni vakcináció javasolt még a csecsemő családtagjai
számára. Az édesanyának optimális esetben a várandósság előtt, vagy a szülés után ajánlott a Boostrix (diftéria-torokgyík, pertussis–szamárköhögés, tetanusz), az influenza és a bárányhimlő elleni oltások felvétele [7].
Jelen pandémiás helyzetben a fészekimmunitás oltásai közül a koronavírus elleni vakcina sem maradhat ki, érdemes az egész családot beoltatni. Az édesanya a várandósság betöltött 12. hete után felveheti a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna védőoltások első adagját hazánkban, az ismétlő oltás jelenleg a szülés után javasolt [8].

FORRÁSJEGYZÉK:
[1] Statisztikai tükör, V.évfolyam, 70. szám, 2011.10.28. 1. oldal
[2] Megelőző orvostan és népegészségtan: Ádány Róza,
Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2012. 105. oldal II/20. ábra
[3] Klinikai gyermekgyógyászat: Tulassay Tivadar, Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018. 118. oldal
[4] www.oltasbiztonsag.hu, Lakossági oldalak – Védőoltások
bevezetése és főbb változásai Magyarországon, utolsó megtekintés 2021. 04. 07.
[5] Klinikai gyermekgyógyászat: Tulassay Tivadar, Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018. 70. oldal
[6] A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele
a 2020. évi védőoltásokról: www.antsz.hu, Járvány – Módszertani
levelek – Az NNK módszertani levele a 2020 évi védőoltásokról,
utolsó megtekintés 2021. 04. 07.
[7] Felnőttkori védőoltások kézikönyve: Mészner Zsófia,
Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2015. 131-132. oldal
[8] www.koronavirus.gov.hu -Aktuális- Itt a szakmai ajánlás –
A várandósok is kérhetik az oltást, 2021.03.26. 15:46, utolsó
megtekintés 2021. 04. 07.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support