Miért kell annyi oltással beoltatni a kicsiket?

 

 

Dr. Schlick-Szabó Anna
gyermekgyógyász

A védőoltások a modern orvostudomány legnagyobb vívmányai közé tartoznak – olvashatjuk számtalan felületen. De miért vallják ezt a nézetet kutatók, orvosok és más egészségügyi dolgozók? Miért oltjuk „annyi minden” ellen a gyermekeket? Melyek a kötelező és szabadon választható vakcinák, és hogyan hatnak? Mit jelent a nyájimmunitás és a fészekimmunitás?Jelen írásomban ezekre a kérdésekre szeretnék magyarázatot adni.

Magyarországon a XX. század elején a csecsemőhalandóság 226 ezrelék volt [1], vagyis ezer élve született csecsemőből 226 halt meg, mielőtt betöltötte volna az első életévét. 1970- ben a csecsemőhalálozás „már csak” 36 ezrelék volt [2], napjainkban ugyanez a szám 4 ezrelék körül mozog [3]. A csecsemőhalálozás igen érzékenyen tükrözi az adott országban elérhető egészségügyi ellátás színvonalát. Mi lehet az oka ennek a javuló tendenciának? A koraszülöttek és újszülöttek ellátása, valamint a születés előtti diagnosztika kiválóan fejlődött. Az egyik legnagyobb változást mégis a csecsemőkori fertőző betegségek drasztikus csökkenése jelentette. Ebben nagy szerepe volt a csecsemőkori (majd gyermekkori) védőoltási endszernek, melyre országunkban méltán lehetünk büszkék.

1876 óta (a feketehimlő – variola vera – elleni oltás bevezetésével) egy folyamatosan alakuló és tökéletesedő rendszerben [4] gondoskodunk a gyermekek kötelező oltásaival a nyájimmunitás létrejöttéről és fennmaradásáról. A nyájimmunitás a lakosság 95% feletti átoltottsága esetén tartható fenn biztonsággal [5]. Azt jelenti, hogy az oltások által védett népességben a kórokozó nem tud tömeges terjedést, járványokat létre hozni. Ez az átoltottakon kívül azoknak is előnyös, akik egészségügyi állapotuk miatt nem részesülhetnek az adott betegség ellen védő vakcinában.

A különböző elven működő oltóanyagok végső közös hatása, hogy a szervezet immunreakcióval reagál a kórokozó egy részére vagy egészére, hiszen azt idegenként ismeri fel. Ezzel egy esetleges fertőzés esetén lépéselőnyben vagyunk a betegséggel szemben. Vagyis, ha a fertőzés létre is jön, sokkal enyhébb betegség lefolyásra számíthatunk, a szövődmények jó eséllyel nem alakulnak ki. Így az oltási rendszer társadalmi szintű hatása (nem pusztítanak járványok) mellett az egyén szintjén is érvényesül a vakcinák kedvező következménye.

Milyen elven működnek a vakcinák?

A gyermekkori kötelező és választható védőoltások három fő csoportba sorolhatók működési elvük alapján.Élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltások: melyek súlyos betegséget nem okoznak, de a gyengített kórokozó a kívánt immunválaszt kiváltja. Így működik a BCG (TBC – tüdőgümőkór – ellen), MMR (mumpsz, morbilli – kanyaró, rubeola – rózsahimlő ellen), bárányhimlő (varicella) és a rotavírus elleni oltás.
A kórokozó valamely alkotórészét (tehát nem a teljes vírust vagy baktériumot) magában foglaló oltások: az immunizálásra a kórokozó valamely immunválaszt kialakító komponensét alkalmazzák. Ez lehet például a baktérium vagy vírus burkának egy darabja, hordozófehérje, stb. Ezen az elven hat a DTPa (diftéria-torokgyík, tetanusz, pertussis-szamárköhögés elleni), dTap (diftéria és pertussis elleni), HiB (Haemophilus Influenzae B típusa elleni), PCV13 (Pneumococcus 13 különböző típusa elleni), Hepatitis B elleni (fertőző vírusos májgyulladás elleni), a HPV (Human Papillomavírus elleni),

Meningococcus C, B, ACWY szerotípusa elleni védőoltás. Elölt, inaktivált kórokozót egészben vagy hasítva felhasználó vakcinák: az elpusztított, nem életképes kórokozó immunreakciót okozó hatását használják ki ezekkel az oltásokkal. Pl.: IPV (a járványos gyermekbénulást okozó poliovírus elleni), influenza elleni, kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni), Hepatitis A vírus elleni vakcinák.

Melyek a kötelező és melyek a szabadon választható védőoltások [6]?

Kötelező védőoltások életkor szerint: zárójelben a készítmények gyári neveit láthatjuk.

• szülészeti intézményben, maximum az első élethónapban: BCG
• 2 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim) és PCV-13 (Prevenar)
• 3 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim)
• 4 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim) és PCV-13 (Prevenar)
• 12 hónapos kor: PCV-13 (Prevenar)
• 13 hónapos kor: (2018.07.31. után születettek) bárányhimlő ellen (Varivax vagy Varilrix)
• 15 hónapos kor: MMR (Priorix)
• 16 hónapos kor: (2018.07.31. után születettek) bárányhimlő ellen (Varivax vagy Varilrix)
• 18 hónapos kor: DTPa-IPV-HiB (Pentaxim)
• 6 éves kor: DTPa-IPV (Tetraxim)
• 11 éves kor, 6. osztályos tanulók: MMR (Priorix) és dTap (Boostrix)
• 12 éves kor, 7. osztályos tanuló: Hepatitis B elleni oltás (Engerix)

Választható védőoltások:

• Meningococcus – agyhártyagyulladásACWY típusa ellen (Nimenrix) 6 hetes kortól adható
• Meningococcus – agyhártyagyulladás – B típusa ellen (Bexsero) 2 hónapos kortól,
• (Trumenba) 10 évesnél idősebbeknek
• Meningococcus – agyhártyagyulladás – C típusa ellen (Menjugate) 2 hónapos kortól,
• (Menveo) 2 éves kor felett
• rotavírus elleni oltás (Rotarix) 6–24 hetes csecsemőknek,
• (Rotateq) 6–32 hetes korú csecsemőknek
• influenza elleni oltás (Vaxigrip tetra) 6 hónapos kortól,
• (3Fluart) 3 éves kortól
• kullancsencephalitis elleni oltás (FSME Junior) 1-15 éves korig,
• Encepur) 2 éves kor alatt csak kezelőorvosi tanácsra adható
• Hepatitis A – vírusos fertőző májgyulladás – elleni oltás (Havrix 720 Junior) 1–15 éves korig
• HPV – Human papillomavírus – elleni oltás (Gardasil 9) 6,11,16,18-as HPV törzsek ellen 9 éves kortól adható
• (Cervarix) 16 és 18-as HPV törzsek ellen 9 éves kortól adható

Mit tehetnek még a szülők gyermekvállalás előtt? Avagy a fészekimmunitásról röviden.

A fészekimmunizáció a köznyelvben kevésbé ismert fogalom. A fiatal még nem, vagy csak részben oltott csecsemőt védhetjük meg a lent részletezett kórokozóktól, ha a közvetlen családtagokat (különös tekintettel a bölcsődei vagy egészségügyi dolgozókra) ismételten beoltjuk szamárköhögés ellen. Felnőttkorra ugyanis a gyermekkorunkban szamárköhögés ellen kapott oltás hatékonysága jelentősen csökken.
Szezonálisan az influenza elleni oltás, valamint fogékonyság esetén a bárányhimlő elleni vakcináció javasolt még a csecsemő családtagjai
számára. Az édesanyának optimális esetben a várandósság előtt, vagy a szülés után ajánlott a Boostrix (diftéria-torokgyík, pertussis–szamárköhögés, tetanusz), az influenza és a bárányhimlő elleni oltások felvétele [7].
Jelen pandémiás helyzetben a fészekimmunitás oltásai közül a koronavírus elleni vakcina sem maradhat ki, érdemes az egész családot beoltatni. Az édesanya a várandósság betöltött 12. hete után felveheti a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna védőoltások első adagját hazánkban, az ismétlő oltás jelenleg a szülés után javasolt [8].

FORRÁSJEGYZÉK:
[1] Statisztikai tükör, V.évfolyam, 70. szám, 2011.10.28. 1. oldal
[2] Megelőző orvostan és népegészségtan: Ádány Róza,
Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2012. 105. oldal II/20. ábra
[3] Klinikai gyermekgyógyászat: Tulassay Tivadar, Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018. 118. oldal
[4] www.oltasbiztonsag.hu, Lakossági oldalak – Védőoltások
bevezetése és főbb változásai Magyarországon, utolsó megtekintés 2021. 04. 07.
[5] Klinikai gyermekgyógyászat: Tulassay Tivadar, Medicina
Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018. 70. oldal
[6] A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele
a 2020. évi védőoltásokról: www.antsz.hu, Járvány – Módszertani
levelek – Az NNK módszertani levele a 2020 évi védőoltásokról,
utolsó megtekintés 2021. 04. 07.
[7] Felnőttkori védőoltások kézikönyve: Mészner Zsófia,
Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2015. 131-132. oldal
[8] www.koronavirus.gov.hu -Aktuális- Itt a szakmai ajánlás –
A várandósok is kérhetik az oltást, 2021.03.26. 15:46, utolsó
megtekintés 2021. 04. 07.