Szívünk Napja

– a gyermekkardiológus szemszögéből

 

2000 óta minden évben világszerte megrendezésre kerül a Szívünk Napja. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a szív-és érrendszeri betegségekre, illetve ezek megelőzési módszereire. Míg a felnőttek tekintetében a szív-és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek Magyarországon, a gyermekkardiológiában egészen más megközelítés szerint gondozzák és kezelik a veleszületett és szerzett szívbetegeket.

 “Magyarországon minden századik élveszülésből egy gyermek születik szívfejlődési rendellenességgel. Ha így tekintjük, ez az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség”-meséli Dr. Gyömörei Beáta, a Bethesda Gyermekkórház gyermekkardiológus főorvosa. Interjúnkban a veleszületett és szerzett gyermekkori szívbetegségek tüneteiről, rizikótényezőiről és kezeléséről kérdeztük.

Milyen szívügyekkel foglalkozik egy gyermekkardiológus?

Dr. Gyömörei Beáta: A felnőttkardiológus a szerzett felnőttkori betegségek szívet érintő részét gondozza elsősorban, melyek kialakulásában nagy szerepe van a dohányzásnak, az elhízásnak, illetve a magas vérnyomásnak. A gyermekkardiológus a veleszületett szívfejlődési rendellenességekkel foglalkozik, melyek oka, háttere sokrétű lehet. Legtöbbször nem egy meghatározott genetikai öröklődés alapján alakulnak ki, hanem magzati korban, főleg az első trimeszterben elszenvedett ártalmak zavarják meg a magzati szív fejlődését. A szív a 10-12. hét között alakul ki, az ebben az időszakban megjelenő hatások – például a magzatot ért vírusfertőzés- befolyásolhatják növekedését. Általánosságban elmondható, hogy a szívfejlődési rendellenességek érett újszülötteket érintenek .

Gyermekkardiológusként a veleszületett szívfejlődési rendellenességek születés utáni szűrését és gondozását végezzük. A kardiológus nem műt, hanem ultrahang, valamint elektrokardiogram és egyéb kiegészítő diagnosztikai módszerek segítségével vizsgál és diagnosztizál. Az eszközös beavatkozást igénylő szívfejlődési rendellenességekkel diagnosztizált betegeket a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekközpont szívsebészeihez irányítjuk. A műtét után a betegek gondozása ismét a gyermekkardiológus kezébe kerül. 

Hogyan, milyen úton jutnak el a gyermekek kardiológushoz?

Gy. B.: Bizonyos szívfejlődési rendellenességek a születés után pár órával – vagy akár pár perccel –  egyértelmű tünettel jelentkeznek. Így meghatározott kritériumok alapján az újszülöttgyógyásznak már a szülőszobán gondolnia kell adott esetben veleszületett szívfejlődési rendellenességre, azonnal jelezve azt a kardiológusnak. Egyes állapotok esetén pár órán belül valamilyen katéteres beavatkozást szükséges elvégezni a túléléshez, más esetben előfordulhat, hogy pár napot lehet várni. Előfordul olyan szívfejlődési rendellenesség is, amit néhány hetes korban kell megműteni és olyan is, amikor közvetlenül a születés után még semmilyen tünet nem észlelhető. 

 A gyermekek nagy részének van szívzöreje, a rendellenesség súlyosságát pusztán hallgatózással sokszor nem lehet eldönteni, csak megjósolni. A jelenlegi gyakorlat szerint ha a háziorvos egy gyermeknél szívzörejt észlel, akkor klinikai állapotától függően gyermekkardiológushoz irányítja további kivizsgálásra.

Milyen tünetei lehetnek a gyermekkori szívbetegségeknek?

Gy. B.: Pár hónaposnál idősebb csecsemők esetén a szívzörejen kívül a két legfontosabb figyelemfelhívó tünet a súlynövekedés elmaradása és a légzésszám megváltozása. Szívfejlődési rendellenességre utalhat, ha egy csecsemő indokolatlanul liheg vagy verejtékezik nyugalmi állapotban, esetleg egy etetés fizikai megterhelést jelent számára, izzad, gyöngyözik a homloka. A háziorvos ilyenkor meghallgatja a csecsemő szívhangjait, megnézi a végtagi pulzusait és adott esetben (aktuális állapotától függően relatív sürgősséggel) kórházba utalja.

Teljesen más az öt, hat, nyolc vagy akár tízéves korban észlelt szívzörej. Ebben az esetben jó súlynövekedés mellett – amennyiben nincsenek gyakori fertőzések, sorozatos ájulások vagy mellkasi fájdalom –  a nagyon komplex szívfejlődési rendellenesség szinte teljesen kizárt. Enyhébb billentyűbetegségek, kisebb sövényhiányok a későbbi életkorban is kiderülhetnek, ezek vezető tünete szintén a szívzörej. Kisgyermekkorban a súlynövekedésbeli elmaradás nem utal feltétlenül szívbetegségre, itt főként a sorozatosan vagy terhelés közben jelentkező ájulásokat, illetve az általános fáradékonyságot vagy a hirtelen fellépő izzadékonyságot, nehézlégzést kell kivizsgálni.

Ilyen esetekben nem is annyira veleszületett, mint inkább szerzett szívbetegségekre gyanakszunk. Előfordulhat, hogy sokszor hirtelen kezdődő szívizomgyulladással van dolgunk, de tizenéveseknél gyakran jelennek meg ritmuszavarok is. A ritmuszavarok  általában felépítését tekintve ép szívben fordulnak elő, a szív ingerületvezető rendszerében alakul ki eltérés. Sok ritmuszavarnak a kamaszkorban jelennek meg az első tünetei, a heves szívdobogásérzés és a teljes nyugalomban száznyolcvan – kétszázra felugró pulzus. Ezen fő tünetek általános gyengeséggel, diszkomfortérzéssel társulnak, de általában ájulás nem jelentkezik. A később ritmuszavarral diagnosztizált beteg sokszor saját lábán jön be a kórházba azzal a panasszal, hogy nagyon hevesen dobog a szíve. Kamaszkorban a ritmuszavarok a gyakoribbak a többi szívbetegséghez képest, de még így is viszonylag ritka betegségnek számítanak. 

Mik a gyermekkori szívbetegségek rizikótényezői?

Gy. B.: A veleszületett szívfejlődési rendellenességek kialakulása sokféle eredetű lehet. A terhesség első trimeszterében történő anyai dohányzás, alkoholfogyasztás rizikótényezőnek számít. Elmondható azonban, hogy mivel veleszületett betegségekről beszélünk, azokat a gyermek életmódjának megváltoztatásával megelőzni nem lehet. A gyermekkardiológus életmód-tanácsadása elsősorban az elhízás megelőzésére, illetve kezelésére irányul.

Ezzel ellentétben előfordulhat, hogy egészséges, ép szívű gyermekeknél elhízás következményeként alakul ki szerzett magasvérnyomás-betegség, mely a felnőttgyógyászathoz hasonlóan vérnyomáscsökkentő gyógyszer pontos beállításával kezelhető. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a vérnyomása a normál érték felső határán van, gyógyszer helyett először életmódbeli változtatást szoktunk javasolni. Rendszeres, könnyű sport bevezetését ajánljuk – mely felnőttkorban is csökkenti a szerzett szív-és érbetegségek kockázatát! -, illetve felhívjuk a figyelmet a sóbevitel csökkentésének fontosságára.

Milyen kezelési lehetőségei vannak a gyermekkori szívbetegségeknek?

Gy. B.: A kezeléseknek több típusa lehet: szívsebészeti korrekció esetén előfordulhat, hogy a rendellenességet egy ülésben tudják korrigálni, van, hogy kettő, három vagy akár több műtétre is szükség van. A kisebb pitvari sövényhiányokat szívkatéteres úton kezelik: a beavatkozáshoz ekkor nem szükséges felnyitni a mellkast, hanem a lágyékból egy éren keresztül bevezetik az eszközt a szívbe és elzárják a sövényhiányokat. A ritmuszavarok egy jelentős része szívkatéteres úton szintén megoldható. A műtéti és katéteres beavatkozásokra a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben van lehetőség. Előfordulnak gyógyszeres kezelést igénylő betegségek, például a magasvérnyomás. 

Mik a hosszútávú kilátások, milyen életminőségre számíthatnak a szívbeteg gyermekek?

Gy. B.: Az elmúlt húsz-harminc évben egyre növekszik a felnőttkort megélt szívfejlődési rendellenességgel élők száma. A gyermekkorban kezelt betegek túlnyomó része nagyon jó, közel hasonló életminőséggel él, mint egészséges társaik. A komplexebb fejlődési rendellenességgel születtek több korlátozó tényezőre számíthatnak, hosszútávon a fizikai terhelhetőségük csökken.

Az elmúlt húsz évben a szívultrahangnak köszönhetően rengeteget fejlődött a gyermekkori szívbetegségek diagnosztikája, a rendellenességek sokkal hamarabb és gyorsabban kiszűrhetők. Emellett nagy előhaladást láthatunk a magzati szívultrahang terén is, melynek segítségével a gyermekkardiológusnak lehetősége nyílik már a várandósság alatt diagnosztizálni a szívfejlődési rendellenességeket. A magzati szívultrahang szűrővizsgálatként nem alkalmazható, emiatt Magyarországon és más országokban sem része rutinszerűen a terhesgondozásnak, csak a nőgyógyász által kiszűrt eseteket vizsgálják tovább erre specializálódott szakemberek. A gyermekkardiológus jó pontossággal diagnosztizál magzati szívfejlődési rendellenesség esetén, illetve javaslatot tesz arra vonatkozóan is, hogy jól műthető, jó kimenetelű eltérésről van szó vagy esetleg olyanról, ami esetében a terhességmegszakítás is szóba jöhet.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support